Az Európai Bizottság elnöke kedden hosszan dicsérte Románia érdemeit az európai integrációban, beszélt közös gyökereikről a román elnökkel, és megjegyezte, hogy a román nemzeti ünnep egyúttal az európai történelem nagy pillanata is. Jean-Claude Juncker azt szeretné kihízelegni Romániából, hogy segítsen neki elfogadtatni a 2020 utáni uniós költségvetést. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő szerint nem az erdélyi magyarokba akart belerúgni Juncker, viszont a kelet-európai realitásokat nem ismeri. Románia sok nyugati politikus számára „az engedelmes kelet-európai ország”.
A román köztársasági elnök Klaus Iohannis kedden az Európai Parlamentben tartott beszédet egy vitasorozat keretében, amelyben az EU-s tagállamok vezetői osztják meg a gondolataikat Európa jövőjéről. Egységért, összetartásért, szolidaritásért és egy közös európai hangért szólalt föl. Emlékeztetett az EU-t az elmúlt években ért kihívásokra, amelyek elbizonytalanították az európai egységet. Rámutatott ugyanakkor, hogy ez a nehéz időszak vezetett rá minket arra, hogy ráébredjünk: a közös értékeken alapuló identitásunk köt össze minket. Szót emelt a kétsebességes Európa ellen, és felhívta a figyelmet, hogy az európaiaknak kézzelfogható eredményekre van szükségük a biztonság, béke és a jólét megteremtésében.
Az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker reagált elsőként a beszédre, és megragadta az alkalmat, hogy hízelegjen Klaus Iohannisnak. A beszédét „kedves Klaus” megszólítással indította, és aztán hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságban is jól ismerik és szeretik a román elnököt.
„Kedves románok!” – tette hozzá románul. Rosszul ejtette ki a szavakat, és a mellette ülő román biztos, Corina Crețu kijavította. „Jó, hát nem beszélek folyékonyan románul, de megértették, amit mondtam!” – szabadkozott Juncker.
Elmesélte, hogy évtizedek óta ismeri Iohannist, aki Nagyszeben, németül Hermannstadt polgármestere volt. Juncker Luxembourgba valósi, és a két városnak, Nagyszebennek és Luxembourgnak nagyon régi közös története van, elevenítette föl a Bizottság elnöke.
Ellentétben azzal, amit a német történészek állítanak, miszerint a szászok népesítették be Erdélyt, a valóság az, hogy nem szászok voltak, hanem luxemburgiak, fejtette ki Jean-Claude Juncker. Ami azt jelenti, hogy a mai napig egy nagyjából hasonló luxemburgi nyelven tudnak egymással beszélgetni.
Juncker felidézte, hogy 1997-ben ő elnökölte az Európai Tanács ülését, amikor „szélesre tárták a kapukat” az új tagállamok, köztük Románia csatlakozása előtt. 2005-ben pedig ő volt az, aki aláírta Románia csatlakozási szerződését, a Tanács rákövetkező luxemburgi elnöksége alatt. Ezek felejthetetlen pillanatok voltak a számára, mert azt jelentették, hogy a történelmi és földrajzi kibékülés Európában végérvényesen megtörtént. Románia pedig mindig is a szívéhez közel álló ország volt, emelte ki.
Románia a tagságának a kezdetétől fogva hozzájárult Európa stabilitásához, nem pedig elvett belőle, hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Ráadásul egy olyan régióban, amelyik a történelme során sok felfordulást és drámai nehézséget élt át.
Dicsérte Románia bátorságát, amiért kiállt az európai ügyészség létrehozásának az ötlete mellett, miközben az EU alapító tagjai között is volt, aki hezitált, hogy támogassa-e az elképzelést.
December elsején az ország egységének százéves évfordulóját ünnepli Románia. Ezzel kapcsolatban Juncker azt mondta, hogy ez az ünnep nemcsak román, hanem európai ünnep is, mert minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti. Minden, ami Romániában helyes, az nem idegen az Európai Unióban. „Ezért aznap együtt fogunk ünnepelni egy nagy pillanatot a román történelemben és egy nagy pillanatot az európai történelemben.”
„2014 óta arról beszélek, hogy Romániának csatlakoznia kellene a Schengen-zónához még azalatt az idő alatt, amíg én vezetem az Európai Bizottságot” – emlékeztetett Juncker. Ez viszont azt is jelenti, hogy a Schengenhez való közeledési folyamatot a román kormánynak nem lenne szabad veszélyeztetnie azzal, hogy a jogállamiságot nem tartja tiszteletben.
Nemzeti konszenzusra kell, hogy jusson Románia arról, hogy hogyan fogják megvédeni a jogállamot, és hogyan fognak a korrupció ellen küzdeni, még azelőtt, hogy Románia jövő januártól megkezdi a soros elnökségét az EU Tanácsában. Ha ezt nem teszi meg, akkor a Bizottságnak nagyon nehéz dolga lesz kiállítani a szükséges ajánlást a Schengen-tagsághoz, szögezte le az Európai Bizottság elnöke.
A végén kibújt a szög a zsákból, hogy miért udvarol ilyen erősen a Bizottság elnöke a román vezetőnek. Jean-Claude Juncker nagyon szeretné, ha még addig elfogadnák az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetését, amíg ő az Európai Bizottság elnöke. Tehát legkésőbb jövő nyárig. És jövő januártól június végéig Románia lesz az uniós miniszterek Tanácsának a soros elnöke.
A Tanács elnökségén múlik elsősorban, hogy milyen ütemet diktál a tárgyalásoknak. Ha sok egyeztetést szerveznek a minisztériumi szakértők között, elég uniós nagyköveti találkozó napirendjére veszik föl a költségvetés kérdését, a háttérben keményen lobbiznak a minisztereknél, és elég szakértői munkaórát szánnak az ügyre, jelentősen előreléphetnek a megegyezés felé.
A 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozó lesz a döntő pillanat, amikor a költségvetésről meg kell egyezni, szögezte le Juncker.
Ez egy nagy győzelem lenne az Európai Bizottság mostani vezetésének, akik szeretnének letenni valamit az asztalra azon túl is, hogy az ötéves ciklusuk alatt átvészelték a görög euróválságot és a bevándorlási hullámot követő politikai krízist. A Bizottság sürgetése ellenére azonban nagyon kevés esély látszik rá, hogy a következő hét hónap alatt meg lehetne egyezni a többéves keretköltségvetésről.
„Jean-Claude Juncker nem először bizonyítja, hogy nemcsak a jelenben nem boldogul, hanem a múltat sem ismeri, vagy legalábbis nem érti” – reagált az EUrologus kérdésére Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője. „Korábban sokunk megbotránkozására Castrót éltette és Marxról beszélt pozitívan. Nem csodálkozunk rajta, hogy a kelet-európai realitásokat sem ismeri. Ő volt az, aki a Nyugat-Balkánt is a szaúdiak és az oroszok karmai közé engedte azzal, hogy azt mondta: öt évig nem lesz bővítés az Európai Unióban” – vélekedett.
„Nyilvánvaló, hogy nem az erdélyi magyarokba akart belerúgni, hanem a földijének akart nyalizni és kampányolni” – tette hozzá Sógor Csaba, aki kifejezetten rossz véleménnyel van a román elnökről: magyarellenesnek és kisebbségellenesnek tartja. Német nemzeti kisebbségiként neki kellene a leginkább a szívén viselnie a romániai kisebbségek jogait, ennek ellenére éppen ellenük cselekszik. Iohannis megpróbálta visszavonni a meglévő kisebbségi jogokat azzal, hogy a közigazgatási törvényt visszaküldte alkotmánybírósági kontrollra – mutatott rá az RMDSZ-es politikus Iohannis keddi beszédét követő felszólalásában.
A nagyszebeni csúcstalálkozóval kapcsolatban Sógor Csaba azt mondta: megtörténhet, hogy megegyeznek a költségvetésről, habár kicsi a valószínűsége. Hozzátette ugyanakkor, hogy Juncker korábbi beszédeiben is többször beszélt Romániáról. „A kelet-európai nagy káoszban, ami a nyugatiak fejében van, Románia még mindig egy hűséges, kiszámítható engedelmes országnak számít” – mondta.
„Mosolyogva mondták egyszer a németek a folyosón, hogy holnap mi eldöntjük, hogy bevezetitek az eurót, és akkor be lesz vezetve” – emlékezett vissza a romániai magyar képviselő, aki szerint az ehhez hasonló gyarmati gondolkodás megvan egyes nyugat-európai politikusok fejében.
Tőkés László, a Fidesz EP-képviselője Iohannis beszéde után őszinte elismerését fejezte ki a román elnöknek azért, hogy az EU legutóbbi csúcstalálkozóján állást foglalt az illegális migrációval és az emberkereskedelemmel szemben, Romániában pedig határozottan fellépett a korrupció ellenében és a romániai jogállamiság védelmében.
Európa jövője érdekében arra kérte Iohannist, hogy a visegrádi négyekkel összefogva keljenek védelmére az európai értékeknek, európai keresztény identitásunknak és nemzeteink szuverenitásának.
Ugyanakkor arra is kérte, hogy Románia centenáriumi időszakában ne csak a korrupcióval, hanem a magyarellenességgel szemben is védelmezze a jogállamiságot, „nehogy mi is az elfogyatkozott erdélyi szászok sorsára jussunk”, akiket a Ceaușescu-diktatúra űzött el szülőföldjükről.”
Borítókép: Fotó: Jean-Claude Juncker és Klaus Iohannis Strasbourgban 2018. október 23-án. Vincent Kessler / Reuters.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !