A Fidesz kizárásáról döntő szavazást a nagy német, francia, lengyel és spanyol pártok dönthetik el, amelyekről nehéz megállapítani, hogy bent tartanák-e a magyar kormánypártot az európai szövetségükben. Egy ábrán mutatjuk az erőviszonyokat, amelyek nem kecsegtetnek sok jóval a Fidesz számára.
A kormány egyelőre nem folytatja az Európai Bizottság tagjaira kihegyezett plakátkampányt, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Lehet, hogy ennek ahhoz van köze, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje ezt követelte a Fidesztől azért cserébe, hogy ne zárják ki a magyar kormánypártot az európai politikai szövetségéből. Azt is kérte még Weber, hogy a CEU maradhasson Budapesten, és hogy Orbán Viktor kérjen bocsánatot azoktól a szövetségeseitől, akiket megsértett a Soros–Juncker-plakátokon terjesztett hazugságokkal.
Ha nem teljesülnek a kérései, mondta, akkor támogatni fogja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. A kizárásról egy szavazáson döntenek, amelyen az Európai Néppárt tagpártjainak a küldöttei vesznek részt.
Lehet, hogy az éjszakába nyúló kormányülésen szóba került ez a szavazás, és világossá vált, hogy az EPP 52 tagpártja között többen vannak azok a pártok, akikről tudható, hogy a Fidesz kizárását szorgalmazzák, mint azok, akiknek a támogatására bizton számíthat a kormánypárt.
A Fidesz kizárásáról szóló szavazást, hogyha sor kerül rá, az Európai Néppárt politikai közgyűlésén tartják. A politikai közgyűlésnek körülbelül 270 tagja van.
A 270 fő legnagyobb részét, 174-et az Európai Néppárt 52 tagpártja küld a közgyűlésre egész Európából. Olyan országokból is, amelyek nem tagjai az EU-nak: svájci, szerbiai, norvég, albán és észak-macedóniai pártok küldöttei is szavazhatnak a Fidesz tagságáról.
Minél több EP-képviselője van egy pártnak, annál több szavazatot adhat le az Európai Néppárt politikai közgyűlésén. Az összes szavazatukat úgy tudják leadni, ha a párt elnöke részt vesz a közgyűlésen, és mellette annyi küldöttet is delegál, ahány szavazatra jogosult a párt. A német Keresztényszociális Uniónak (CDU) van a legtöbb, 15 szavazata, a francia Köztársaságiaknak (LR) 11, a lengyel Polgári Platformnak (PO) 10, a spanyol Néppártnak (PP) 9. Ez az a négy párt, amelyeken a leginkább múlik a szavazás, és ők azok, akik a leginkább hezitálnak, hogy mit tegyenek, vagy a leginkább megosztottak a kérdésben.
Rajtuk kívül még több kisebb pártot is a bizonytalanok, vagy tartózkodók közé soroltunk, >>>ebben a táblázatban böngészheti a teljes listát.
A Fidesz kizárását 13 észak-, nyugat- és dél-európai párt kezdeményezte. Közgyűlési szavazaterő szempontjából közölük a legerősebbek a portugál, a holland és a görög EPP-s pártok.
Az osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőinek az elmúlt napokban Orbán Viktorra tett határozott kijelentései alapján úgy gondoljuk, hogy ha szavazásra kerül a sor, az ÖVP a kizárás mellett döntene. Ottmar Karas, a párt EP-képviselője legalábbis azt mondta: „Orbán Viktornak végre fel kell hagynia azzal, hogy ellenségképekkel, vádaskodásokkal és antiszemitizmussal politizáljon. Ha ez nem történik meg, akkor meg kell indítani az EPP-ből történő kizárási eljárást.” Az ÖVP-nek négy küldöttje van az EPP politikai közgyűlésén.
Az 5 küldöttel bíró román Nemzeti Liberális Párt (PNL) többsége megszavazta a Sargentini-jelentést, vagy tartózkodott Sargentini-ügyben. A PNL-nek fontos, hogy megmutathassa: az Európai Néppárt képes megbüntetni a saját renitens tagjait. Ezzel üzenhetne az Európai Szocialisták Pártjának, hogy hasonlóan tanítsák móresre a korrupciós és jogállamisági vádak alatt nyögő szociáldemokrata román kormánypártot, amely a PNL nagy ellenfele. Ezért arra tippelünk, hogy ők inkább a kizárás felé hajlanak.
Érdekesség ezen a térfélen a Horvát Parasztpárt, amelyről akkor hallottunk először, amikor két hete a kilépésüket kérvényezték az EPP-ből, többek között azért, mert nem akartak közös pártszövetségben maradni Orbán Viktorral. Ha még nem zajlott le a kilépési folyamat, ők is ott lehetnek a szavazáson. A Fidesz kizárása felé hajló EPP-tagpártok táblázatát >>>itt találja.
A Fidesz feltétlen támogatói között ott találjuk a két határon túli magyar pártot: a romániai RMDSZ-t és a szlovákiai MKP-t. Rajtuk kívül a cseh Keresztény és Demokrata Unió jelentette ki, hogy nem szavazza meg a kizárást. Bizonyára a szerbiai Vajdasági Magyar Szövetség sem fog ellene fordulni.
Rajtuk kívül úgy gondoljuk, hogy a Fidesszel szimpatizál még a horvát kormánypárt, amelynek az elnöke, a horvát miniszterelnök Andrej Plenković ugyan februárban azt nyilatkozta, hogy rossz ötlet volt a plakátkampány, de amikor megkérdezték tőle, hogy a Fidesz kizárását is támogatná-e emiatt az EPP-ből, azt mondta: „Nem tudunk olyan gyorsan reagálni, mint amennyire önök szeretnék.”
Az EPP tagjai közül egy ismerős párt neve is előbukkan: a volt észak-macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki pártja, a VMRO-DPMNE. Nem volna légből kapott elvárás Orbán Viktor részéről, ha a párt erős emberének kimenekítéséért cserébe most kérhetne tőlük egy szívességet.
Az Európai Néppárt két szlovén tagja, de különösen Janez Jansa Szlovén Demokratikus Pártja (SDS) Orbán Viktor leglelkesebb szövetségeseinek számítanak. Érdekes, hogy a harmadik szlovén tagpárt, az Új Szlovénia Kereszténydemokraták (NSi) viszont egyértelműen kijelentette, hogy szerintük ki kellene zárni a Fideszt.
Feltételezzük, hogy Silvio Berlusconi Forza Italia nevű pártja is a Fidesz védelmére kelne, hacsak nem vették nagyon zokon, hogy Orbán Viktor az utóbbi hónapokban a rivális Matteo Salvinivel ütött meg barátságos hangot.
A pártok küldöttjein túl még körülbelül 100 fő hivatalból szavazhat a politikai közgyűlésen. Olyan emberek, akik az EPP egyik tagpártjában politizálnak, és valamilyen fontos tisztséget töltenek be egy európai nemzetközi szervezetben: például az EP elnöke és alelnökei, uniós biztosok, EP-képviselők nemzeti küldöttségeinek vezetői az Európai Parlamentben, a NATO, az EBESZ és az Európa Tanács közgyűlésének EPP-s frakcióvezetői. Úgy gondoljuk, hogy az ő többségük jó eséllyel Brüsszel oldalára áll az Orbán Viktor és Brüsszel között zajló háborúban. Például közöttük van a személyesen érintett európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker is.
Van rá egy tippünk, hogy a szavazás, hogyha megtartják, azon fog eldőlni, hogy hányan tartózkodnak vagy nem szavaznak, mert nem tudnak állást foglalni. A tartózkodások ezúttal a Fidesz maradásának kedveznek.
Az EPP politikai közgyűlése ugyanis a jelen levő tagok többségével dönt. Tehát, ha mondjuk 200-an lesznek a teremben, 100-an tartózkodnak, 20-an Orbán mellett szavaznak, és 80-an ellene, akkor a Fidesz marad a Néppárt tagja. Azután pedig indulhat a vita, hogy a tartózkodásokat politikailag hogyan kell értelmezni!
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: A magyar küldöttek helye az Európai Néppárt kongresszusán Helsinkiben a Messukeskus Kongresszusi Központban 2018. november 7-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)