Hétfő este Strasbourgba utazott a brit miniszterelnök Theresa May és Stephen Barclay, a brexitügyi tárca vezetője, ahol Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkoznak. Eleinte nem közölték a látogatás célját, röviddel éjfél előtt viszont azt nyilatkozta David Lidington, a brit kormány kabinetirodáját vezető miniszter, hogy Maynek
jogilag kötelező erejű módosításokat sikerült elérnie
az Európai Unióval tartott tárgyalásokon, ezek pedig „megerősítik és feljavítják” brexitmegállapodást.
Nem hivatalos értesülések szerint May repülőgépe már a hétvége óta indulásra készen állt a brit királyi légierő (RAF) Londonhoz közeli támaszpontján, tehát bármiről is egyeztek meg az Egyesült Királyságban, majd az EU-képviselettel, számíthattak a pozitív fejleményre.
Az alsóház az eredeti tervek szerint kedd este szavaz újra a novemberben elért brexitmegállapodásról, amelyet a képviselők a januári első szavazáson óriási többséggel elutasítottak, elsősorban az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt, ezért volt annyira égető Maynek a hétfői találkozó.
Lidington hétfő este annyit közölt, hogy Junckerrel két dolgot sikerült elérnie Maynek: egyrészt az EU garantálta, hogy nem próbálja csapdával a backstopba ragasztani a briteket, mert ebben az esetben az Egyesült Királyság független fél előtt megtámadhatná a lépést, másrészt pedig egy közös dokumentumban rögzítik, hogy a backstopot megfelelő alternatívával váltják ki a 2020. decemberi határidőig. A kialakult helyzetet Lidington egyébként úgy jellemezte, hogy a képviselőknek dönteniük kell a keddi szavazáson:
elfogadják ezt a megállapodást, vagy politikai válsághelyzetbe taszítják országukat.
Hétfő késő este Theresa May és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatót tartott, ebben Juncker is megerősítette Lidington szavait, külön kiemelve, hogy a brexit vagy a hétfőn elfogadott formában, vagy lehet, hogy semmilyen formában nem valósul meg. Hozzátette, hogy bár továbbra is ellenzi a britek kilépési szándékát, a lehetőségekhez képest minden segítséget megad a helyzet rendezésére, és ezért második esélyt is adnak a briteknek, de tovább nem nyújthatják a dolgot. Juncker közlése szerint a brit alsóházi szavazás után március 20–21-én szavaznának majd az EU-tagországok a brexitről, ha elfogadják azt a britek.
A backstop-záradék alapján ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán – amely a brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz –, az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is.
Azt viszont, hogy az Egyesült Királyság elvileg végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi brexittábora, illetve szintén EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem hajlandó elfogadni, ezért a kormány jogi érvényű módosítást próbál elérni a már lezárt megállapodásban, ettől viszont az Európai Unió határozottal elzárkózott.
Theresa May nemrégiben bejelentette, hogy ha a ház kedden újból elveti a brexitegyezményt, a kormány szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli brexitet. Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbítását.
A brexit elhalasztásához az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása is szükséges.