Az Európai Néppárt csúcsjelöltje nem tárgyalni ment Orbánhoz, hanem felmérni, hogy egyáltalán szót lehet-e vele érteni. Azt mondta: a miniszterelnök jelezte, hogy készen áll engedményeket tenni a Fidesz Néppártban maradása érdekében. Weber azért kérte a plakátkampány leállítását, Orbán bocsánatkérését, és a CEU Budapesten tartását, mert ezekben az ügyekben gyors eredményeket mutathat föl, és bizonyíthatja a Néppárt Fidesz ellen forrongó pártjainak, hogy van értelme tárgyalni Orbánnal. A CEU-nak egy olyan alternatívát kínál, amellyel szerinte maradhatna Budapesten, és így nem mondhatná azt az egyetem, hogy a kormány elüldözte őket. Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul nem akar tárgyalni, szavazásra bocsátaná a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését március 20-án.
„Nem tárgyalni mentem Orbán Viktorhoz, hanem valódi válaszokért” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője a budapesti látogatása másnapján. Múlt héten három kéréssel állt elő a Fidesz felé: érjen véget az EU-ellenes kampány, Orbán kérjen bocsánatot azoktól a pártoktól, akiknek megnehezítette az életét ezzel a kampánnyal, és a CEU maradhasson Budapesten. Ha ezek nem teljesülnek, támogatni fogja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból, mondta.
Weber azt szerette volna látni kedden Budapesten, hogy a miniszterelnök hogyan fogadja ezeket a kéréseket. Válaszokat viszont nem kapott Orbán Viktortól, csak „jelzéseket arra nézve, hogy a kormányfő készen áll” teljesíteni őket, fogalmazott a frakcióvezető, aki az Európai Néppárt jelöltje is egyben az Európai Bizottság elnöki posztjára.
A plakátkampánnyal kapcsolatban Weber egy szerdai sajtótájékoztatón világossá tette, hogy nemcsak a Jean-Claude Junckert ábrázoló plakátokkal van baj, hanem mindenféle kampánnyal, amelyik Európai Unió-ellenes üzenetet hordoz. „Mi vagyunk az EU alapító atyáinak a pártja” – hangsúlyozta, arra utalva, hogy ennek a pártcsaládnak a tagjai nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen propagandát terjesszenek.
A bocsánatkérésre többek között azért van szükség, magyarázta Weber, mert Finnországban, Belgiumban és Spanyolországban a következő hetekben nemcsak európai, hanem nemzeti választásokra is készülnek, és az Európai Néppárt ottani tagjainak az esélyeit rontja a Fidesz kampánya. „Viselkedésbeli alapelv, hogy valaki bocsánatot kér egy ilyen helyzetben” – magyarázta Weber.
A harmadik kérés kapcsán pedig egyúttal Orbán Viktor segítségére is sietett a német politikus. Felvázolt ugyanis egy új működési modellt a Közép-európai Egyetem Budapesten maradó intézményének a fenntartására. Az elképzelése szerint a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) létrehozna egy közös tanszéket a CEU-val, és meghirdetnének olyan képzéseket, amelyek magyar és német diplomát is adnának. A müncheni egyetem nemzetközi hálózatán keresztül pedig azt is el lehetne intézni, folytatta, hogy egy másik tanszéket valamelyik elismert amerikai egyetem működtethessen. A TUM-nak például különösen jó a kapcsolata a Stanford Egyetemmel, emelték ki egy brosúrában, amelyet Weber sajtótájékoztatója előtt osztottak ki az újságíróknak. Amerikai-magyar közös tanszék fenntartásához és amerikai-magyar diplomákat adó képzések meghirdetéséhez a BMW autógyár ígért forrásokat.
Michael Ignatieffet, a CEU elnök-rektorát is beavatta ezekbe az ötletekbe, és nagyon örült neki, hogy a rektor nyitott volt rájuk, idézte föl Weber.
A frakcióvezető nem tudott pontos forgatókönyvet mutatni arról, hogy miként fogják kezelni a következő napokban az Európai Néppárt és a Fidesz konfliktusát. Leszögezte, hogy március 20-án dönteni kell, arról azonban még nem határoztak, hogy miről fognak dönteni: a Fidesz kizárásáról, a tagságának felfüggesztéséről, vagy pedig arról, hogy valamilyen formában ellenőrizni és értékelni kell a magyar kormánypárt további lépéseit.
A döntés az Európai Néppárt elnökségének a kezében van: ha akarja, szavazásra bocsáthatja a Fidesz kizárását vagy tagságának a felfüggesztését. A párt elnöke, a francia Joseph Daul pedig nem ért egyet Manfred Weber óvatos tempójával: ő hamarabb dűlőre akarja vinni a kérdést, és feltételek és tárgyalások helyett március 20-án megtartaná a szavazást az Európai Néppárt politikai közgyűlésén. A Népszava forrásai szerint szerda este még azt is kilátásba helyezte, hogy lemond az elnökségről, ha nem kerül sor a szavazásra.
Logikusnak tűnik, hogy minél előbb hozzanak döntést a Fidesz-ügyben. A korai szavazás ellen szól azonban, hogy nem lehet tudni, mit fog zúdítani a magyar kormány az Európai Unióra és Európa alapító atyáinak pártcsaládjára a következő hetekben, ha egy kizárás vagy felfüggesztés után megszabadul az Európai Néppárt minimális kontrolljától is.
Manfred Weber biztonsági megoldása az lenne, ha március 20-án csak arról döntenének, hogy milyen ellenőrzési mechanizmus alá vonják a Fideszt. Ezt kívánnák meg a most zajló választási kampányok is: hogy a következő hetekben csituljon el a Fidesz-téma, lehessen értelmesebb célokra csoportosítani az erőforrásokat, és más irányba fordítani a sajtó figyelmét.
A szavazásokhoz egyébként is általában úgy állnak hozzá a politikusok, hogy csak akkor vállalják be őket, ha nagyjából már előre tudják az eredményt. Olyan szavazást, amelyikben túl sok az ismeretlen, senki nem tart meg szívesen. Ha tarthatatlan a helyzete, akkor valószínűbb, hogy egy politikus maga mond le a pozíciójáról, minthogy megvárja a megszégyenítő szavazást.
A kizárásról szóló döntés megalapozására vagy elodázására használhatják azt az ötletet, amelyet felvetettek a Néppártban az utóbbi napokban: alakítani kellene egy bizottságot három köztiszteletben álló emberből, akiknek az lenne a dolga, hogy szemmel tartsák és értékeljék a magyarországi helyzetet, és egy bizonyos vizsgálódási idő után adjanak útmutatást az EPP tagjainak.
Az Orbán Viktornak szabott három feltétel Manfred Weber saját kezdeményezése volt, egyáltalán nem biztos, hogy az EPP pártjai is úgy gondolják, hogy ezzel a három dologgal lehet megfogni a magyar miniszterelnököt. Azt a véleményt sem osztja mindenki, hogyha teljesül ez a három feltétel, akkor maradhatna a pártcsaládban a Fidesz.
Azért választotta ezeket a feltételeket Weber, mert ezekben fel lehet mutatni valamilyen eredményt március 20-ig. Más problémák is vannak, mondta az EUrologusnak egy néppárti forrás, például a civiltörvény bírósági ügye, de most olyan témákra volt szükség, amelyekkel be lehet bizonyítani a leginkább forrongó EPP-tagpártoknak, hogy lehetséges jobb belátásra téríteni Orbán Viktort.
A CEU-ügyben is azért izzította be a saját bajorországi kapcsolatait Weber, hogy minél előbb be tudjon számolni valamilyen előrelépésről. És azért is, hogy szerinte egy valódi alternatívát kínáljon a CEU-nak. „Ezután, hogyha a CEU mégis úgy dönt, hogy elmegy Budapestről, ne mondhassa senki, hogy Orbán üldözte el őket, hiszen lett volna másik lehetőségük is” – magyarázta egy másik néppárti forrás. „Igazából még egy minőségbeli ugrást is jelentene a CEU-nak, ha a magasan jegyzett müncheni egyetemmel és egy világhírű amerikai egyetemmel tudna közös diplomát kiadni” – tette hozzá.
Szerda este tartott egy zárt ülést az Európai Néppárt frakciója, ahol a Fidesz ügyéről is vitáztak. A frakció nem dönthet a Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről, ez a párt dolga. A Néppárt EP-képviselői csak a véleményüket mondták el ezen a találkozón. Az ülés viszont alkalmat teremtett arra, hogy lemérjék az indulatokat, és megbecsüljék az erőviszonyokat.
Az ülésen részt vevők beszámolója alapján körülbelül másfél órán át tartottak a felszólalások, az európai értékek tisztelete volt a vita középpontjában. Kirajzolódott a már nagyjából ismert felállás: a közép-európai pártok képviselői, köztük az egyik szlovén tagpárt és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy-egy politikusa a Néppárt egységének a megőrzése érdekében a Fidesz benntartása mellett szólaltak föl. Svéd és portugál képviselők a Fidesz ellen beszéltek.
A frakcióban szűk többségben vannak azok, akik a Fidesz ellen foglalnak állást. A párttagságról viszont a frakciónál egy szélesebb körű testület, a párt politikai közgyűlése szavaz a Fideszről. A politikai közgyűlésben nemcsak európai parlamenti képviselők ülnek: a közgyűlés többségét az EPP tagpártjainak a küldöttei adják. Európai Unión kívüli: szerb, macedón, albán, norvég, svájci pártok küldöttjeit is megtaláljuk közöttük.
Nagyon sok múlik azon, hogy a német kormánypártok hogyan döntenek. Több másik párt is arra vár, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor CSU elszánja magát a kizárás vagy a benttartás mellett – akármelyik irányba mozdulnak el, sokan követni fogják őket.
A Fidesz azzal érvelhet, hogy ez az egész vita az európai baloldalt és a liberálisokat szolgálja – ahogy Orbán Viktor kifejtette egy március eleji interjújában. Manfred Weber rá van utalva a liberálisok és a szociáldemokraták támogatására ahhoz, hogy az Európai Parlament többsége ősszel megszavazza őt az Európai Bizottság elnökének. Ez a két politikai erő a Fidesz fejét követeli a támogatásért cserébe, mondják a Fideszben. Viszont mi rá a garancia, hogy a Fidesz után nem a Berlusconi-féle olaszok, vagy mondjuk a jobbra tolódó osztrák néppárt (ÖVP) kizárását akarják majd elérni a Néppárt leendő koalíciós partnerei?
Nem könnyű a döntés a Néppárt tagjainak, mert egyszerre kell szem előtt tartaniuk a saját pártjuk otthoni érdekeit, a szavazóik elvárásait, a személyes értékrendjüket, azt, hogy melyik lépéssel mennyit veszíthet a Néppárt, és kicsit a jövőbe is kell látniuk, hogy kitalálják, hosszú távon melyik út fogja vezető pozícióban tartani az EPP-t: ha bent tartják a Fideszt, vagy ha kizárják.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Manfred Weber az Európai Néppárt az EPP frakcióvezetője (b) felszólal a Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. - fotó: MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel)