Magyarországnak is fájhat, ha a Fidesz elszakad az Európai Néppárttól, mert a kormány veszítene az érdekérvényesítő képességéből az uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon. Ha az Orbán felé kacsintgató radikális jobboldal leszerepel a választáson, akkor pedig nem is nagyon lesz hová mennie a Fidesznek. Ha ősszel az ellenzék nyer a lengyelországi választáson, lőttek a nemzetállami jobboldal felemelkedéséről szóló terveknek, és a hetes cikkes eljárásban sem lesz, aki őrködjön Magyarország felett.
Szerdán szavazhatnak a Fidesz tagságáról az Európai Néppártban. Lehet, hogy felfüggesztik a magyar kormánypárt tagságát, lehet, hogy kizárják őket, és az is lehet, hogy csak amellett dönt a Néppárt közgyűlése, hogy vegyék szorosabb ellenőrzés alá a Fideszt az EP-választásokig.
A szavazás előtt egy nappal két politikai elemzőt kérdeztünk arról, hogy mire számíthat a Fidesz, ha kizárják vagy kilép az Európai Néppártból. Milyen szövetségeket köthet, és mekkora jelentősége lehet egy új szövetségben? Hátrányba kerülhet-e az ország amiatt, hogy a kormánypárt elszakad az Európát irányító elit pártcsaládtól? Megértheti egymást Orbán, Salvini, Kaczyński és Le Pen ugyanazon a politikai oldalon? Működhet Orbán Viktor elképzelése a jobboldali többségről az Európai Parlamentben? És melyik a Fidesz valódi arca: az amelyik Brüsszelt szidja, vagy amelyik a Néppárttal szavaz az Európai Parlament majdnem összes szavazásán?
A Fidesz esetleges kizárása az Európai Néppártból (EPP) nemcsak a kormánypárt, hanem Magyarország érdekérvényesítési képességeire is komoly hatással lehet. Különösen a következő hónapokban, amikor arról tárgyalnak, hogy hogyan osszák el az uniós pénzeket a 2021 utáni évekre – összegezte az EUrologusnak Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója, hogy mekkora a tétje a Fidesz és az EPP konfliktusának az egész ország számára.
Ha a Fidesz nem a legnagyobb pártban folytatja, akkor nehezebb helyzetbe kerül a pénzügyi tárgyalásokban. „Magyarország érdeke és a Fideszé is az lenne, hogy az ország vezetői annál az asztalnál üljenek, ahol az érdemi döntések megszületnek” – mondta az elemző. Sok fontos kérdés az Európai Néppárt miniszterelnökei körében dől el, hiszen ők az európai állam- és kormányfők között jelentős, nyolcfős csapatot alkotnak. Ha ezekből az információáramlási csatornákból, a döntéselőkészítési alkudozásokból kimarad a magyar kormány, mert nem tagja az EPP-nek, az ronthatja az ország esélyeit egy kedvező megegyezésre a hétéves költségvetésről.
A kizárás vagy kilépés csak akkor kecsegtet némi pozitívummal, ha a választások után jelentősen megerősödik a radikális jobboldal az Európai Parlamentben. Sok múlik az őszi lengyelországi választások eredményén is: ha a most ellenzékben levő Polgári Platform (PO) nyer, akkor Magyaroszágot sokkal komolyabban fogja fenyegetni a szankciók lehetősége a hetes cikkes eljárásban. A PO ugyanis már nem töltené be a védőangyal szerepét Magyarország számára, ahogy a Kaczyński-féle lengyel kormány most megteszi. Akkor pedig Orbán Viktornak foggal-körömmel kellene kapaszkodnia másik lehetséges szövetségesébe, az olasz Matteo Salvinibe – mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Hozzátette, hogy a Fidesz kiesése az EPP-ből a konzervatív német kormánypártokkal ápolt kapcsolatát is megviselhetné. Ha ugyanis a Fidesz nem lesz tagja az EPP-nek, akkor kevesebb alkalma nyílik egyeztetni a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU). Azt nem tartja valószínűnek, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatokon rontana a szakítás. Német cégek például most is előszeretettel fektetnek be Lengyelországban, pedig a lengyel kormány renoméja rosszabb Németországban, mint a magyaré.
Ha elválnak a Fidesz és az Európai Néppárt útjai, akkor nem lenne túl nagy meglepetés, ha a Fidesz ténylegesen összefogna azokkal a politikai erőkkel, akikkel nap mint nap nyíltan egyetért Orbán Viktor és a fideszes média is – mondta Bíró-Nagy András. Adja magát a lengyel kormánypárttal és az olasz Északi Ligával való összefogás, de a Policy Solutions szakértője szerint a politika fő irányát tekintve megvan az egyetértés a német Alternatíva Németországnak (AfD) párttal és Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülésével (RN) is.
Ha az Európai Néppárttól jobbra álló euroszkeptikus, nemzetállamhívő és radikális jobboldali erők elég jól szerepelnek a választáson, akkor a Fidesz jól járhat egy ilyen együttműködéssel. Hegedűs Dániel szerint 20-30 százalék közötti eredmény számítana sikernek. A képviselői helyek közel harmadával ugyanis komoly nyomást tudnának gyakorolni a parlament integrációpárti többségére. Megnehezíthetik a törvényhozást, és kétharmados többséget igénylő döntéseknél akár blokkolhatják is.
Viszont ha összesen 20 százalék alatt teljesítenek ezek a pártok, az nagyon elszigetelt helyzetbe hozhatja a Fideszt európai szinten. Annál is inkább, mert a kormányokat tömörítő Tanácsban mindenképpen jelentős kisebbségben maradnak. Kizárólag a lengyelekkel és az olaszokkal nem lesznek képesek blokkolni a törvényhozást azokban a kérdésekben, amelyekben nem lehet vétózni.
Arra azonban biztosan lehet számítani, hogy az euroszkeptikus jobboldali erők koncentrálódni fognak, és ebben a tömörülésben a Fidesz viszonylag jó pozíciót alakíthatna ki magának – vélekedett Bíró-Nagy András. Mindkét elemző fölhívta azonban a figyelmet, hogy
egy ilyen szövetségben sem lehetne vezető erő a Fidesz: Matteo Salvini, Marine Le Pen és Jaroslaw Kaczyński pártja is nagyobb
delegációval lesz jelen az Európai Parlamentben.
A sokféle nemzeti jobboldali párt valószínűleg nem lenne képes egyetlen nagy politikai szövetséget alakítani a közöttük feszülő ellentétek miatt. Viszont nem is kell erőltetniük az összefogást: elég, ha abban megegyeznek, hogy mi az, amit közösen elutasítanak – mutatott rá Hegedűs Dániel. Ha tényleg szeretnék megakasztani az integrációt, vagy szeretnék nyomás alá helyezni a politika fősodrát, ezt hivatalos összefogás nélkül is megtehetik.
Az a fő kérdés, hogy melyik pártok részvételével alakul majd többség a következő Európai Parlamentben. A Fidesz nélküli Európai Néppárt a megszokott módon a baloldallal és a liberálisokkal működhetne együtt. Valamilyen együttműködésre szükség van, mert egyetlen pártcsaládnak sincsen önmagában többsége az Európai Parlamentben. Ennek a többségi koalíciónak már az új parlamenti ciklus elején meg kell alakulnia, hogy könnyebben jóvá tudják hagyni az Európai Bizottság elnökének kinevezését. Az EPP-nek fontos, hogy egy néppárti-szocialista-liberális koalícióban ő legyen a legnagyobb párt, és szüksége van a Fideszre és a Fidesszel együtt mozgó pártokra, hogy bebiztosítsa ezt a helyét. Ezért is húzta ilyen sokáig a kizárás kérdését a Néppárt – hívta föl a figyelmet Bíró-Nagy András.
Egy 27 vagy 28 százalékos euroszkeptikus erővel szemben viszont lehet, hogy olyan többségi koalícióra van szükség az Európai Parlamentben, amelybe a szocialistákon és a liberálisokon túl még a radikális baloldalt is be kell vennie a Néppártnak, hogy a kétharmados szavazásokat is megnyerhessék – magyarázta Hegedűs Dániel. Ez pedig nagyon nagy lehetőséget ad az Európai Uniót balról kritizáló Északi Zöld Baloldal kezébe, hogy a saját céljaikat érvényesítsék ebben a nagy szövetségben.
Orbán Viktor egy ilyen színes koalíció helyett azt javasolta az Európai Néppártnak, hogy a politikai jobboldal felé nyisson, és velük próbáljon többséget alkotni az EP-ben. Erről az ötletről a German Marshall Fund elemzője azt mondta: „Az egész elképzelés teljesen irreális volt az első perctől kezdve. Arról tanúskodik, hogy van egy nagyon erőteljes populista, többségfókuszú politikafelfogás a Fideszben, ami Magyarországon tökéletesen működik.
„Aki viszont azt gondolja, hogy ki lehet szélesíteni úgy a jobboldalt, hogy rá tudja kényszeríteni az akaratát az egész európai törvényhozásra, az nincs tisztában az európai parlamentarizmus működésével”
– mondta. Annyira sokféle és olyan sok ország alkotja ezt a képviseleti rendszert, hogy csak együttműködéses alapon lehet fenntartani. És való igaz, hogy nő a jobboldali, populista pártok népszerűsége, de az európai társadalom nem homogenizálódik olyan mértékben, hogy az lehetőséget teremtsen egy abszolút többség megszerzésére egyetlen pártcsaládnak.
„Ha a Fidesz nem az EPP-ben folytatja, akkor radikalizálódni fog, és csökkenni fog a politikai viselkedését körülvevő, eddig sem túl erős korlát. A Fidesz a kívülről hangosan kiabáló kisebbség szerepébe kerülhet” – jósolta Bíró-Nagy András. – Egy integrációellenes hangot tudna megütni, ami nem lenne túl nagy változás ahhoz képest, amit eddig láttunk tőle.”
Van viszont egy nagy ellentmondás a Fidesz politikai viselkedésében. Otthon EU-ellenes retorikát folytatnak, az Európai Parlamentben a szavazásokkor viszont majdnem mindig együtt szavaznak az integrációpárti frakciótársaikkal. A Fidesz-KDNP az egyik olyan delegáció, amelyik a leghűségesebben betartja a frakciófegyelmet. A Fidesz melyik arcát tekintsük valósnak?
„Ha megmaradunk az unió szintjén, akkor nem tudunk erre a dilemmára megoldást találni – mondta Hegedűs Dániel. – Ha viszont megnézzük a Fidesz magyarországi jogalkotását, akkor kiderül, hogy
a retorika az, ami a párt valós arcát tükrözi,
és az, ahogy eddig szavaztak az Európai Parlamentben, az annak köszönhető, hogy az európai szavazás másodlagos szerepet játszott a retorikához képest.”
Ha pedig kikerül a Fidesz a Néppártból, akkor a szavazataikat is a retorikához igazíthatják – fejezte be. „A legtöbb euroszkeptikus jobboldali párt nem öl bele komoly munkát a jogalkotásba, csak vétóra játszanak. A Fidesznek sem fog gondot okozni, hogy vétójátékos legyen.”
(Borítókép: Orbán Viktor az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2018. június 28-án. Fotó: Nicolas Lambert / MTI.)
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !