Szeptember óta nem haladt előre a magyar hetes cikk ügye a kormányközi tárgyalásokon. Judith Sargentini, az eljárás alapjául szolgáló jelentés összeállítója szerint nincs meg a politikai akarat az eljárás lefolytatására. A június 30-ig tartó soros román elnökségtől vár magyarázatot.
Csütörtök délután a Magyarország ellen folyó hetes cikkes eljárás lesz terítéken az Európai Parlamentben. Az uniós minisztertanács román elnökségének kell számot adnia az állampolgári jogok szakbizottságában (LIBE) arról, hogy hogyan haladnak az európai alapértékek és a jogállamiság sérülése miatt indított procedúra tárgyalásával. Az alapjogokért felelős uniós biztos, Frans Timmermans is részt vesz majd az ülésen.
Judith Sargentini, az eljárás alapjául szolgáló jelentés összeállítója kedden úgy fogalmazott: „berendeltük a román elnökséget”, hogy tegyen egy helyzetjelentést, eddig milyen lépéseket tett az ügyben.
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazott arról, hogy Magyarországon fennáll a veszélye, hogy rendszerszinten sérülnek az uniós szerződésben lefektett értékek: a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a pluralizmus és a jogállamiság. Ezután a tagállamok kormányait tömörítő minisztertanácsba került az ügy, amelynek az a feladata, hogy további vizsgálatokat folytasson, és meghallgassa a magyar kormány álláspontját.
Sargentini többször kifejezte már az elégedetlenségét amiatt, hogy a tanács fél év alatt sem egyezett meg róla, hogy milyen formában és milyen menetrend szerint folytassa az eljárást. Az üggyel foglalkozó „általános ügyek tanácsa” ugyan többször is napirendjére tűzte a kérdést, de az eszmecsere eddig formalitásokról zajlott: például, hogy ha elindul a vizsgálat, meghívhatnak-e külső szakértőket a miniszteri ülésekre, és hogy részt vehet-e ezeken az üléseken az eljárást beindító Európai Parlament képviselője.
„Három-négy román miniszterrel is fölvettem a kapcsolatot az utóbbi hetekben, és úgy látszik, hogy nincs semmilyen tervük az előrehaladásra – mondta Judith Sargentini. – Úgy fest, hogy semmit nem fognak csinálni.” A román elnökség június 30-án ér véget, utána Finnország veszi át az uniós kormányokat tömörítő testület irányítását. A soros elnökség feladata, hogy eldöntse, milyen ügyeket vesz föl a tanács napirendjére, és milyen gyakran szentel nekik kormányközi tárgyalásokat.
Sargentini nehezményezte, hogy a tavaly ősszel elnöklő Ausztria sem szentelt kellő figyelmet a magyar ügynek. Az elnökségek hezitálását szerinte többek között az magyarázza, hogy két tagállam: Nagy-Britannia és Lettország blokkolja az eljárást.
Szándékos halogatást lát a tanács hozzáállásában, és úgy érzi, hogy a nemzeti kormányok nem tisztelik eléggé az Európai Parlament döntését, hogy foglalkozni kell a magyar demokrácia állapotával. „Az Európai Parlament nem szereti, ha nem veszik komolyan” – jegyezte meg Sargentini az EUrologusnak.
A holland EP-képviselő figyelmeztetett rá, hogy a jogállamiságról szóló hivatalos uniós eljárás egy teljesen különálló folyamat attól a konfliktustól, amely az Európai Néppárt és a Fidesz között jelenleg zajlik. Az utóbbi egy „politikai párt belső vitája, nem pedig demokratikus ellenőrzés” – emelte ki. A Néppárton belüli konfliktus miatt viszont úgy érzi, hogy a Magyarországról szóló tanácskozás megakadt azon a ponton, hogy szabad-e Jean-Claude Juncker arcát kiplakátolni az utcán. Megjegyezte, hogy ugyan neki sem esett jól, amikor Guy Verhofstadttal és Soros Györggyel közösen szerepelt magyarországi plakátokon, de hangsúlyozta, hogy sokkal komolyabb problémák is vannak a plakátkampánynál Magyarországon.
Judith Sargentini nem számít arra, hogy az Európai Néppárt a szerda délutáni politikai közgyűlésén kizárja a Fideszt. Valószínűbbnek tartja, hogy a pártcsaládon belül további vizsgálatokat indítanak. Annak ellenére is, hogy szerinte a junckeres plakátokkal Orbán Viktor gyakorlatilag saját maga kérte a Néppárttól, hogy „dobják ki” a Fideszt.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !