A magyarországi jogállamiságot vizsgáló különbizottság felállítását és a Fidesz tagságának a vizsgálat lezárultáig tartó felfüggesztését terjesztette a közgyűlés elé a Néppárt elnöksége. Úgy néz ki, a Fidesz vezetése a közgyűlés előtt megegyezett a Néppárt vezetőivel.
Az Európai Néppárt (EPP) közgyűlése 190 igen, 3 nem szavazattal, óriási többséggel megszavazta a javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy vizsgálatot indítanak a Fidesszel szemben, és a vizsgálat idejére a Fidesz felfüggeszti a Néppárton belüli jogainak gyakorlását. Egész pontosan: „Az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti a tagságát az EPP-ben addig, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül" – olvasható az EPP honlapján a második pontban. A néppárti közgyűlés döntéséről bővebben itt írtunk>>>
Kettős szankciót fog szavazásra bocsátani az Európai Néppárt (EPP) elnöksége az EPP szerda délutáni közgyűlésén a Fideszre – nyilatkozta a megbeszélés előtt Esther de Lange, a Néppárt egyik alelnöke.
Egyrészt a Fidesz tagságának önkéntes felfüggesztését, másrészt azt, hogy egy háromtagú „bölcsek tanácsa” vegye ellenőrzés alá a Fideszt. Ezt a háromtagú testületet az Európai Tanács volt elnöke, a belga Hermann van Rompuy vezeti, másik két tagja sajtóértesülések szerint az osztrák Wolfgang Schüssel és a német Hans-Gert Pöttering.
A javaslatban nem szerepel, hogy mennyi időre függesszék föl a Fidesz tagságát, de egészen biztosan hónapokról van szó.
A bölcsek tanácsa azt vizsgálná, hogy a Fidesz betartja-e Manfred Weber frakcióvezető kéréseit – ne legyen EU-ellenes kampány, és a CEU maradhasson Budapesten – és hogy a Fidesz politikája megfelel-e a Néppárt novemberi kongresszusán elfogadott nyilatkozatban foglaltaknak. Ez a nyilatkozat, amit novemberben a Fidesz is megszavazott, azt is tartalmazza, hogy az Európai Néppárt büszke rá, hogy az Európai Unió a liberális demokráciában gyökerezik.
A felfüggesztés a Politico által megszerzett dokumentum szerint azzal jár, hogy a Fidesz nem vehetne részt az Európai Néppárt rendezvényein, amelyből a soron következő holnap lesz, amikor az uniós csúcstalálkozó előtt a néppárti kormányfők egyeztetik a pozícióikat. Ezen a kívül a Fidesz nem szavazhatna a Néppárt testületeiben, és nem javasolhatna jelölteket néppárton belüli pozíciókra, például elnökségre vagy alelnökségre.
Esther de Lange megjegyezte: örül, hogy a magyar kormány hajlandóságot mutat a CEU ügyének a megoldására. Azt mondta: a felfüggesztésből és a bölcsek tanácsából álló kettős javaslattal elkerülhetik a korábban ismétlődő eseteket, amikor a Fidesz ígéretet tett a változtatásokra, de nem tartotta be őket.
Másodlagos kérdés, hogy a Fidesz egy felfüggesztésről szóló döntés után kilép-e a Néppártból, reagált Esther de Lange arra, hogy a magyar kormány kilátásba helyezte a Fidesz kilépését a pártcsaládból. Az elnökség feladata, hogy annak a 14 tagpártnak a kérését tiszteletben tartsák, akik a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését kérték az EPP-ből, szögezte le.
Akárhogyan fogja otthon magyarázni Orbán Viktor, ezt a javaslatot az EPP elnöksége adta be – húzta alá Esther de Lange. De Lange a holland kereszténydemokrata pártnak, a CDA-nak a tagja, amelyik közte van annak a 14 pártak, akik indítványozták a Fidesszel szembeni hivatalos fellépést.
Az elnökség által szavazásra bocsátott szövegben az szerepel, hogy a Fidesz „önként felajánlja” a tagsággal járó jogainak felfüggesztését.
A Fidesz tehát már a közgyűlés előtt megegyezett arról, a Néppárt elnökségével, hogy ez egy számukra is elfogadható megoldás.
A vita máris hosszabb, mint eredetileg tervezték.
Orbán Viktor nem nyilatkozott az ülés előtt. Egy pillanatra megállt az újságírók előtt a terembe menet, és azt annyit mondott: úgy tudja, háromnegyed hatkor sajtótájékoztatót fog tartani. A miniszterelnököt elkísérték Brüsszelbe Gulyás Gergely, Novák Katalin, Balog Zoltán, Varga Judit, európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, és Rahói Zsuzsanna, aki Miniszterelnöki Kabinetiroda tanácsadója.
Az ülés egyik résztvevője, a finn néppárti Aura Salla szerint Orbán a közgyűlésen fake news-nak nevezte az ellenük felhozott vádakat. A miniszterelnök állítólag Brüsszelben azt mondta magukra, hogy konzervatívok, és csak azokkal van vitájuk, aki kizárnák őket az EPP-ből.
A BBC szerint Orbán a közgyűlésen új frakció alapításával is fenyegetőzött.
„Ez az ügy nem Magyarországról szól, nem Közép-Európáról, és nem az álhírekről. Az értékekről szól” – mondta Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékeltek EP-képviselője az ülésen. Hökmark az elsők között volt, akik felszólították a Néppárt elnökségét a Fidesz kizárására.
"A szlovén SDS, a szlovákiai magyar MKP, és a romániai RMDSZ" közölték, hogy kilépnek a Néppártból, ha kizárják a Fideszt. Az Euronews szerint azt nem tudni, mikét reagálnának a Fidesz felfüggesztésére. Több helyszíni tudósítás is arról számol be, hogy feszült vita zajlik a zárt ajtók mögött.
Christophe Origer, az EPP elnökségi tagja az ülés közben azt írta Twitteren, hogy az "értékek olyanok, mint a szüzesség...csak egyszer veszítheted el őket". A politikus a posztot Fidesz hashtaggel látta el.
Gulyás Gergely a Néppárt közgyűlése előtt azt nyilatkozata, hogy a Fidesz azonnal kilép, ha felfüggesztik a tagságát. Azt azonban elfogadhatónak tartaná, ha felállna a Fidesz kizárását vizsgáló bölcsek tanácsa, ebben az esetben lényegében a Fidesz magától függesztené fel saját tagságát.
A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van
- jelentette ki Gulyás, aki azt nem részletezte, hogy mi köze az ország méltóságának a Fidesz Néppárttal való konfliktusához.
A KDNP-re nem vonatkozik a szerda délutáni néppárti szavazás, így ha a Fideszt ki is zárják, ők maradhatnak, tudta meg az Azonnali a Néppárt sajtóosztályától és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezetőtől. Az ügy pikantériája ugyanakkor, hogy a kisebbik kormánypárthoz tartozó kormányszóvivő, Hollik István ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg a portálnak. Kitért azonban a Fidesz kizárását követő kereszténydemokrata lépéseket firtató kérdés elől
„Úgy gondolom, hogy a Néppártot kell megjavítani belülről, igaz, hogy ehhez talán nem vagyunk elég nagy számban jelen, de nem adjuk fel" - mondta Harrach.
Az ülés előtt a svéd Moderaterna (Mérsékeltek) párt arról beszélt, hogy nagy többséget szeretnének állítani a Fidesz felfüggesztése mellé. Tomas Tobé, a párt EP-listavezetője a találkozó előtt azt nyilatkozta: meg kell védeni az Európai Néppártot, és ez úgy lehetséges, hogyha csak olyan pártok lesznek tagjai a politikai közösségnek, amelyek tisztelik a joguralom elvét, és az oktatás és kutatás szabadságát.
A Mérsékeltek féléves időszakra javasolják a Fidesz tagságának felfüggesztését, ami alatt a Fidesz bizonyíthatja, hogy tiszteletben tartja a Néppárt közös értékeit. Hozzátette azonban, hogy szinte biztos benne, hogy Orbánék nem fogják tiszteletben tartani a Néppárt értékeit, ezért azt szeretnék elérni, hogy a felfüggesztési procedúra végén kizárják a szövetségből a magyar kormánypártot.
Kizáráshoz vagy felfüggesztéshez a közgyűlés jelenlévő tagjainak a többségére van szükség. Ha valaki tartózkodik, azzal a Fidesz bentmaradását segíti. A Fidesz potenciális támogatóit és ellenfeleit ebben a cikkben vettük sorra.
A legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökeként Annegret Kramp-Karrenbauer azt nyilatkozta, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztését támogatja. Erről beszél Sebastian Kurz osztrák kancellár is.
A Néppárt és Orbán vitájának hátterét pedig itt foglaltuk össze.
A „három bölcs” alkotta tanács létrehozásának tervéről elsőként a Bild című német lap számolt be a hírportálján március 11-én, azt írták, hogy az elképzelést Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) vezető Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár, az ÖVP elnöke dolgozta ki, közös tervük a Fidesz EPP-tagsága megszüntetésének elkerülésére szolgál – írta Spiegel alapján az MTI.
A Spiegel felidézte, hogy 2000-ben a „három bölcs” – Martti Ahtisaari volt finn államfő, Marcelino Oreja volt spanyol külügyminiszter és Jochen Frowein német nemzetközi jogász – arra a megállapításra jutott az ausztriai látogatás révén, hogy az ÖVP és az FPÖ koalíciós kormánya az EU értékeinek és normáinak megfelelően folytatja munkáját.
A jelentést átadták az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfőjének, Jacques Chiracnak, és röviddel ezután a 14 tagország feloldotta az Ausztria elleni szankciókat.
Az elmúlt években többször is küldtek jelzéseket a Néppárt tagjai Orbán Viktornak, hogy a lépései és nyilatkozatai nincsenek összhangban az EPP hitvallásával. 2011-től kezdve egyre gyakrabban kapott kritikát a miniszterelnök a pártcsaládján belül is, olyan ügyek után, mint az új médiatörvény, a hatalmi ágak függetlenségét korlátozó alkotmánymódosítások, a bírók nyugdíjazása, az illiberális demokrácia meghirdetése, a halálbüntetés megfontolásának emlegetése, az európai menekültügyi szabályok megszegése.
2017 óta a CEU-t sújtó oktatási törvénnyel, a civil szervezetek indokolatlanul szigorú szabályozásával, és legújabban a migráns-, Soros-, és EU-ellenes kampánnyal magasabb szintre lépett a konfliktus. Azonban 2019 elején lett különösen feszült a viszony a Fidesz és európai pártcsaládja között. Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a kiplakátolása lehetett sokak számára az utolsó csepp a pohárban.
Az EPP 52 tagpártjából 13 nyújtott be indítványt a Fidesz kizárására vagy felfüggesztésére. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz a politikai viselkedésével megsérti az Európai Néppárt alapértékeit. Azután kezdtek érkezni a kizárást kezdeményező levelek az EPP elnökéhez, hogy február végén a Horvát Parasztpárt bejelentette, hogy kilép a pártcsaládból, többek között azért, mert nem akarnak Orbán Viktorral közös szövetségben politizálni.
A Néppárt vezetősége megosztott volt abban a kérdésben, hogy megszavaztassák-e a közgyűlést már szerda délután. Manfred Weber frakcióvezető szívesebben tárgyalna még az EPP-s pártokkal, és meggyőzné őket, hogy lehetséges minden pártot, így a Fideszt is bent tartani. A pártcsalád elnöke, Joseph Daul viszont már múlt héten is ragaszkodott hozzá, hogy mindenképpen szavazzanak az ügyről.
(Borítókép: újságírók várják Orbán Viktor miniszterelnököt (k) Brüsszelben, az Európai Parlament épületében, az Európai Néppárt tanácskozása előtt 2019. március 20-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)