A német CDU-pártelnök felfüggesztést javasol, a Néppárt vezetője pedig szavazásra akarja bocsátani a Fidesz tagságának kérdését szerda délután. Mi várható a Néppárt közgyűlésén, és hogyan jutottunk el idáig?
Szerda délután háromkor kezdődik az Európai Néppárt (EPP) politikai közgyűlése, ahol nagy valószínűséggel a Fidesz tagságának felfüggesztéséről fognak szavazni a kereszténydemokrata-konzervatív pártcsaládban. A találkozót az Európai Parlamentben tartják, a szavazást a várakozások szerint vita fogja megelőzni.
Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is részt vesz a közgyűlésen, és úgy tervezik, hogy este hat óra körül sajtótájékoztatót tart.
A politikai közgyűlés az Európai Néppárt legfontosabb döntéshozó testülete, ők határoznak tagpártok felvételéről és kizárásáról. Körülbelül 270 fő alkotja a közgyűlést: nagyobb részüket az EPP tagpártjai küldik, kisebb részük hivatalból szavazhat, mert valamilyen fontos tisztséget tölt be egy európai nemzetközi szervezetben.
A legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerdán azt nyilatkozta, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztését támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. Kiemelte, hogy a Fidesz megtette „az első, elismerésre méltó lépéseket”, amelyek azt mutatják, hogy érdemes fenntartani a párbeszédet a párttal. Azonban ezek a lépések nem elégségesek ahhoz, hogy teljes mértékben eloszlassák „a bennem is meglévő kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz osztja-e az EPP felfogását a közös értékekről, és hogy lehetséges-e a bizalmon alapuló együttműködés a jövőben” – tette hozzá a pártelnök.
Korábban úgy értesültünk, hogy több másik párt is a CDU álláspontjához fogja igazítani a döntését. Ez alapján nem kizárt, hogy az ülésen felfüggesztik a Fidesz tagságát, de a szavazás eredménye csak délutánras várható.
Kizáráshoz vagy felfüggesztéshez a közgyűlés jelenlévő tagjainak a többségére van szükség. Ha valaki tartózkodik, azzal a Fidesz bentmaradását segíti. A Fidesz potenciális támogatóit és ellenfeleit ebben a cikkben vettük sorra.
A Néppárt vezetősége megosztott volt abban a kérdésben, hogy megszavaztassák-e a közgyűlést már szerda délután. Manfred Weber frakcióvezető szívesebben tárgyalna még az EPP-s pártokkal, és meggyőzné őket, hogy lehetséges minden pártot, így a Fideszt is bent tartani. A pártcsalád elnöke, Joseph Daul viszont már múlt héten is ragaszkodott hozzá, hogy mindenképpen szavazzanak az ügyről.
Ha felfüggesztésről születik döntés, az valószínűleg az európai parlamenti választásokig szól majd, és a választási eredmények fényében napirendre vehetik a tagság visszaállítását. Persze csak akkor, ha Orbán Viktor nem veszi elejét a további bonyodalmaknak azzal, hogy kilépteti a pártot az európai pártcsaládból, és más szövetségeseket keres. A kormányfő eddigi lépései: a bocsánatkérések, az EU-ellenes plakátkampány leállítása, és a hozzá képest visszafogott március 15-i beszéd azonban arra utal, hogy fontos neki a néppárti tagság, és hajlandó közeledni a pártcsalád elvárásai felé.
A Néppárt elnöksége dönt arról, hogy milyen kérdést bocsát szavazásra a közgyűlésen:
1. Kizárás: Ez lenne a leghatározottabb, és végleges állásfoglalás a közgyűlés részéről. A Fidesznek új európai szövetség után kellene néznie, ami hosszú távon nem kecsegtet sok jóval a kormánypárt számára. Magyarország érdekérvényesítő képességét is ronthatja a most zajló uniós költségvetési tárgyalásokon, ha a Fidesz nem annál az asztalnál ül, ahol a fontos döntéseket hozzák.
2. Felfüggesztés: A német pártelnök által favorizált megoldás egyszerre küldhetne egy erős jelzést a tagpártoknak és a szavazóiknak, hogy a Néppárt kész a cselekvésre, ha a saját értékei védelméről van szó, de nyitva hagyná a lehetőséget arra, hogy később visszaállítsák a Fidesz teljes jogú tagságát.
3. Ellenőrzés és tárgyalás: A frakcióvezető Manfred Weber múlt héten még annak a híve volt, hogy nem lenne muszáj azonnal szavazásra bocsátani a kérdést, helyette szorosabb ellenőrzés alá lehetne vonni a Fideszt a következő hetekben.
Az EPP 52 tagpártjából 13 nyújtott be indítványt a Fidesz kizárására vagy felfüggesztésére. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz a politikai viselkedésével megsérti az Európai Néppárt alapértékeit. Ezeket az értékeket a Néppárt alapszabályának 3. cikke foglalja össze.
Ez alapján az EPP törekszik a „(i) szabad és pluralisztikus demokrácia, (ii) az emberi jogok, alapvető szabadságjogok, és a jogállamiság” eszméinek megvalósítására, valamint arra, hogy előremozdítsa „Európa egyesítésének és föderatív integrációjának” ügyét.
Az elmúlt években többször is küldtek jelzéseket a Néppárt tagjai Orbán Viktornak, hogy a lépései és nyilatkozatai nincsenek összhangban az EPP hitvallásával. 2011-től kezdve egyre gyakrabban kapott kritikát a miniszterelnök a pártcsaládján belül is, olyan ügyek után, mint az új médiatörvény, a hatalmi ágak függetlenségét korlátozó alkotmánymódosítások, a bírók nyugdíjazása, az illiberális demokrácia meghirdetése, a halálbüntetés megfontolásának emlegetése, az európai menekültügyi szabályok megszegése.
Tavalyelőtt óta a CEU-t sújtó oktatási törvénnyel, a civil szervezetek indokolatlanul szigorú szabályozásával, és legújabban a migráns-, Soros-, és EU-ellenes kampánnyal magasabb szintre lépett a konfliktus. Míg korábban csak a luxemburgi néppárti képviselő Frank Engel panaszkodott nyíltan arra, hogy a Fidesz politizálása aláássa az EU értékeit, egyre többen szólaltak föl az EPP-ben, hogy elítélik Orbán döntéseit és a politikai stílusát. Elsősorban nyugat-európai EP-képviselők nyugtalankodtak: belga, német és svéd EP-képviselők is kérték Orbán Viktortól, hogy finomítson a konfrontatív politikáján, mert különben nincs helye a Néppártban.
Szeptemberben a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson a néppárti képviselők többsége, 219 emberből 114 a Fidesz ellen szavazott, és jóváhagyták a jelentést, amelyik arról szólt, hogy Magyarországon sérül a demokrácia és a jogállamiság.
Az Európai Néppárt novemberi kongresszusán látványos volt a feszültség a pártcsalád Fideszt támogató szárnya és az Orbán politikáját elítélők között. Ezt leginkább a valódi keresztény értékek mellett kiálló Donald Tusk és a harcos retorikával fellépő Orbán Viktor beszédeire adott reakciókból lehetett látni. Mindketten nagy tapsot és éljenzést kaptak, de a terem két teljesen különböző részéből.
A kongresszuson nem született semmilyen határozat a Fideszről, és egyik párt sem indítványozta a kizárást, azok sem, akik a nyilvánosság előtt arról beszéltek, hogy ez lenne a helyes lépés.
Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a kiplakátolása lehetett sokak számára az utolsó csepp a pohárban. Azután kezdtek érkezni a kizárást kezdeményező levelek az EPP elnökéhez, hogy február végén a Horvát Parasztpárt bejelentette, hogy kilép a pártcsaládból, többek között azért, mert nem akarnak Orbán Viktorral közös szövetségben politizálni.
A 13 párt között, amelyik kezdeményezte a kizárást vagy felfüggesztést, már nemcsak skandináv és benelux pártokat találunk: görög, portugál, ír és bolgár pártok is beálltak az indítvány mögé. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt évek alatt kiszélesedett az a politikai tábor, amelyik nem érzi magát kényelmesen a Fidesszel közös szövetségben.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Kombó kép, Orbán Viktor (bal oldalt), Annegret Kramp-Karrenbauer (jobb oldalt). Fotó: Ajpek Orsi / Index, John Macdougall / AFP)