Az Európai Parlament pontot tett egy évek óta tartó vita végére: a netes tartalomszolgáltatók felelőssége, hogy milyen képeket, videókat és szövegeket töltenek fel hozzájuk. A YouTube-nak és a Facebooknak fizetnie kell a kiadóknak és szerzőknek – ha nem teszik, büntetésekre számíthatnak. A tartalomszűrési módszerek pontatlanságai sérthetik a szólásszabadságot.
Az internetes platformok felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmakért – mondta ki egy keddi szavazással az Európai Parlament (EP). Az EP-ben ezzel lezárult egy három éve tartó, erősen vitatott jogalkotás, amelynek az a célja, hogy egyértelműbben szabályozza az internetes tartalommegosztók, elsősorban a YouTube és a Facebook tevékenységét az Európai Unióban.
A kedden elfogadott szerzői jogi irányelv javítani kívánja az alkotók – például zenészek, előadók vagy forgatókönyvírók –, a hírszolgáltatók és az újságírók alkupozícióját akkor, amikor a különböző megosztó platformokon megjelenő munkájuk után járó díjazásról tárgyalnak – írta az Európai Parlament. Az irányelv ezt úgy éri el, hogy egyrészt az internetplatformok ezentúl közvetlen felelősséggel tartoznak az oldalukon megjelenő tartalmakért, másrészt felhatalmazza a hírszolgáltatókat, hogy újságíróik nevében egyszerre több újságcikkre vonatkozó megállapodást tárgyalhassanak le a híraggregátorokkal.
Ezentúl, ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról.
Az irányelv kedden elfogadott végleges változata mellett felsorakozott a zeneipar nagy része: több mint 300 szervezet támogatta.
Az internetplatformok felelősségvállalása azt jelenti, hogy szűrniük kell a tartalmakat, amelyeket a felhasználók feltöltenek hozzájuk. Ha olyan zenét vagy videót töltenek föl hozzájuk, amelynek a kiadójával nincsen megegyezésük annak a zenének vagy mondjuk filmrészletnek a felhasználásáról, akkor azt nem tehetik közzé.
„Ez nem azt jelenti, hogy minden tartalmat el kell távolítaniuk, amiben jogvédett műveket felhasználnak, hanem azt, hogy ezek használatára a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződéseket kell kötniük. Olyanokat, amilyeneket például a stream szolgáltatók (Spotify, Deezer stb.) már eddig is kötöttek” – írta az Artisjus, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Az újságcikkrészletek megosztását külön kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciát tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid”.
A jogszabály külön kitér arra, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek az irányelvnek alávetett tartalmak körén.
Az irányelv megkönnyíti, hogy kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából. Az európai kutatók ezzel egy jelentős versenyhátránytól szabadulnak meg. A szabályzás leszögezi: oktatás vagy illusztráció céljából felhasznált tartalmakra nem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások.
Végezetül az irányelv a kulturális örökség megőrzése céljából is ingyenesen használhatóvá teszi a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat.
A jogi felelősség alól a kisebb tartalommegosztók és a startupok is mentesülnek. Ez azért került a szövegbe, mert sok kritikus azt hangoztatta: a szűrési, illetve jogosítási feltétel olyan költségeket tesz az online vállalkozások vállára, amit az induló cégek nem tudnának elviselni, így komoly hátrányba kerülne Európa a digitális innováció területén. Ugyanakkor ezeknek a startupoknak is bizonyítaniuk kell, hogy érdemi erőfeszítéseket tettek a jogtulajdonosokkal való megállapodásra – magyarázta februárban a dalszerzo.hu.
Jogvédő szervezetek, kutatók és az ENSZ különleges megbízottja korábban amiatt tiltakozott, hogy a tartalomszűrési kötelezettség súlyosan sérti a szólásszabadságot. Több mint ötmillió aláírás gyűlt össze egy petíció során, amelyik azt kérte, hogy vegyék ki a tartalomszűrést az irányelv szövegéből – emlékeztetett a Liberties európai emberi jogi szövetség.
Ha egy internetes céget azon kapnak, hogy szerzői jogot sértő tartalmat tesz közzé, súlyos büntetésre számíthat az EU-tól – mutatott rá a Liberties. – Hogy ezeket elkerüljék, a cégek automatizált módszerekkel kell, hogy szűrjék a tartalmaikat, amelyek minden olyan kontentet le fognak szedni, amelyeknél feltételezhető, hogy szerzői jogvédelem alatt álló tartalomról van szó. Mivel robotok fogják végezni ezt a munkát, nem lesz száz százalékosan pontos a szűrés, és olyan tartalom is nagyon könnyen áldozatul eshet, amelyik nem nyereségszerzés miatt, hanem ismeretterjesztő vagy humoros céllal készült – ezek pedig szabadon kellene, hogy terjedjenek az interneten, és nem is vonatkozik rájuk a szabályozás.
Az Európai Parlament keddi döntését az EU Tanácsának, az uniós tagállamok kormányait tömörítő testületnek is jóvá kell hagynia, ezután pedig mindegyik tagállam törvényhozásának külön be kell emelnie a saját jogrendjébe. Erre a beemelésre két évük van az uniós országoknak.
A Liberties szerint a tartalomszűrési kötelezettség sérti az uniós alapértékeket. Ha a tagállamok törvénybe iktatják, nagyon valószínű, hogy az emberi jogok védői az Európai Unió Bíróságán fogják megtámadni az irányelvet.
A szerzői jogi irányelv javult az elmúlt évek tárgyalásai során, de ezzel együtt is, ha életbe lép, az jogi bizonytalansághoz fog vezetni, és károsítja Európa gazdasági teljesítményét a kreatív és a digitális ágazatokban, nyilatkozta a szavazás kapcsán a YouTube tulajdonosának, a Google-nek a szóvivője. Az ördög a részletekben rejlik, fogalmazott, és hozzátette: alig várják, hogy együtt dolgozhassanak a nemzeti politikusokkal, kiadókkal, alkotókkal és a szerzői jogok tulajdonosaival, hogy átültethessék a gyakorlatba az új szabályokat.
Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Főosztály igazgatója szerint kiegyensúlyozott döntés született: „Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. A mai napon egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából.”
Az MSZP európai parlamenti képviselője, Szanyi Tibor egy újabb szempontra világított rá a szavazás után: elsősorban azt nehezményezte, hogy az új szabály a tartalomszűrés feladatát rábízza a nagy cégekre.
„Szomorúan látom, hogy az EP mai többsége továbbra is a neoliberális megoldásokat pártolja, s állami feladatokat szervez ki a nagy cégek kényére-kedvére” – írta a szocialista politikus. Kifejtette: a baloldali felfogás nagyon is támogatja, hogy az alkotók méltányos részesedést szerezzenek az általuk létrehozott művek hozamából, ugyanakkor ellenzi, hogy a nagy internetes cégek, platformok gépekkel és mesterséges intelligencia alkalmazásával szűrjék – ráadásul előzetesen – a közreadásra szánt tartalmakat.
A most beterjesztett, konzervatív hangoltságú javaslat legvitatottabb részére adott 317 igen és 312 nem szavazat jól jelzi a megosztottságot, ami nem segíti a konszenzusos szabályozás kialakítását, mutatott rá Szanyi Tibor.
További információkat talál a döntésről az Európai Parlament kérdezz-felelek formában íródott összefoglalójában.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !