„A Notre-Dame-ot majd újjáépítik, ott az alapok szilárdak, de nem biztos, hogy a környezetünk alapjai is azok maradnak” – mondta az iskolások ezreit inspiráló svéd aktivista, Greta Thunberg az európai parlament környezetvédelmi bizottságának keddi ülésén.
Világszerte diákok ezrei tüntettek az utcákon március 15-én a nemzetközi klímasztrájkon, és tüntetnek azóta is, hogy a politikusok szenteljenek nagyobb figyelmet a klímaváltozás problémájára. Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága (ENVI) kedden meghallgatta Greta Thunberg svéd aktivistát, aki arról beszélt, hogy miként lehetne fellépni a globális felmelegedés ellen.
A tizenhat éves Greta Thunberg – aki iskolai szünetét hasznosítva érkezett Strasbourgba – tökéletes jelölt a társadalmi nyomásgyakorlásra: még szavazójoga sincs, de úgy látszik, neki kell felszólalnia, hogy észhez térítse Európát: „ezen a választáson önök a jövő és az emberiség életfeltételeiről szavaznak”– figyelmeztetett a beszédében.
„Azt akarom, hogy rettegjenek! Azt akarom, hogy úgy tegyenek, mintha égne a házuk!” – kezdte beszédét a svéd aktivista. Elmondta: a pánikhelyzet nem vezet jóra, amikor nincs szükség rá, de ha ég a ház, és azt akarjuk, hogy ne égjen porig, akkor szükség van a pánikra. Szerinte nem arról kellene vitatkozni, kinek és minek kell előbb változnia, mert a házhoz hasonlított Földünk össze fog omlani, ha nem cselekszünk időben.
Mi a pénzügyi szempontból szerencsés világrészen élve azt gondoljuk, hogy ez a mi jogunk és ezt így folytathatjuk tovább
– mondta.
A számítások szerint 2030-ig még változtathatunk, hogy ne legyenek visszafordíthatatlanok a klímaváltozás következményei. Thunberg kiemelte, hogy semmiképp sem szabad hátradőlni, mivel a tudományos becslések is olyan találmányokon múlnak, amelyeket még nem is sikerült kivitelezni. Tehát az a pont, ahonnan már nem lehet visszalépni, lehet később, de akár előbb is, mint 2030.
Az éghajlatváltozás nemcsak uniós probléma, hanem világméretű, mégsem tartanak miatta uniós csúcstalálkozót – mondta Greta Thunberg. A brit kilépésről viszont rövid időn belül hármat is rendeztek. Beszédét úgy zárta, ha neki nem is, akkor a tudománynak higgyenek a politikusok: „Engem figyelmen kívül hagyhatnak, mert csak egy iskolás lány vagyok, de a tudományt nem.”
2050-re az „éghajlatsemlegesség” elérése a cél, ami magába foglalja az üvegházhatás nullára csökkentését, összegezte az EU tervezett célkitűzését Miguel Arias Cañete, a klímapolitikáért felelős EU-biztos.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a parlamenti ülés előtt elmondta: „Az Európai Unió már most a klímaváltozás élharcosa. Senki más a világon nem tett ennyit, hogy csökkentse a szén-dioxid- és energiakibocsátást, és nem fektetett ennyit megújuló energiaforrásokba. Ahogy más vezető erők visszalépnek a döntő harcban, Európa magasra teszi a lécet az egyre ambiciózusabb környezeti célokkal.”
A parlament az ipar bevonásával és technológiai fejlesztésekkel gyorsítaná fel a gazdaság fenntarthatóvá alakítását. Ezért azt javasolták, hogy a következő uniós költségvetés negyedét fenntarthatóságra fordítsák, a kutatásra szánt keret 35 százalékát pedig a klímaváltozás elleni harcra.
1990 és 2016 között az unió 23 százalékkal csökkentette az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását, ami világrekordnak számít Antonio Tajani szerint. 2021-től az EU betiltja az olyan nem újrahasznosítható műanyagokat, mint a szívószálak és műanyag evőeszközök, de ez nem elegendő. Greta Thunberg szerint a környezetvédelmi sikerek ünneplésével harminc éve elkéstünk: „Hiába zárnak le egy olajfúrótornyot, ha világszerte rengeteg másik folytatja a működését” – mondta.
Bas Eickhout holland zöldpárti képviselő, a Zöldek egyik csúcsjelöltje elmondta: az idei választási kampány az éghajlatváltozásról fog szólni, mivel sürgetőbbé válik az ügy, mint valaha. Ő taps helyett szavazatokat szeretne begyűjteni, de most
az a legnagyobb kérdés, hogy a nagyszebeni csúcstalálkozón elfogadják-e a 2050-re kitűzött éghajlatsemlegességi célokat.
Peter Lieze, az Európai Néppárt képviselője szerint a tagállamok még nem állnak készen arra, hogy éghajlatsemlegesek legyenek.
Eddig a legfontosabb nemzetközi megállapodás környezetünk megóvása érdekében a 2016-ban érvénybe lépett párizsi egyezmény volt, ami alapján legalább 1,5 fokkal szeretnék visszaszorítani a felmelegedést. Azonban a legnagyobb károkat okozó országok nem hajlandók együttműködni. Oroszország például nem is része a megállapodásnak, az Egyesült Államok pedig 2020-ban fog kilépni, mivel előbb nem lehetséges a szerződés alapján. Kína szintén aláírta az egyezményt, azonban nem sürgeti a változást, bár a múlt heti EU-Kína-csúcson ígéretet tett a teljesítésére.
A jövő megállapodásainál a legnagyobb kihívás Miguel Arias Cañete EU-biztos szerint a társadalmi igazságosság biztosítása, ami nem lehetetlen, de szintén egy világméretű probléma.
A legfrissebb ENSZ felmérés alapján a következő tizenkét év legnagyobb kihívása a katasztrófa elkerülése lesz. A szélsőséges időjárási események és árvizek költségei évente több száz milliárd eurót jelenthetnek Európának. Az aszály és az éhínség Afrikában 420 millió embert érinthet, ami hatalmas migrációs áramlásokhoz vezethet Európába. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 2030-ra az EU lakott területeinek is 50 százalékát a vízhiány veszélye fenyegetheti.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!