Index Vakbarát Hírportál

EU-biztos: Az EU mindig úgy beszél a dolgairól, hogy senki ne értse

2019. május 16., csütörtök 08:45 | három hónapja frissítve

Az európai pártok hat csúcsjelöltje egyetértett, hogy elég sok mindent máshogy kellene csinálni az EU-ban, ha nem akarják, hogy a fejükre dőljön.

Hat európai pártcsalád csúcsjelöltjei vitatkoztak egymással a szavazókat leginkább érdeklő témákról az Európai Parlamentben szerda este. Ott volt az Európai Néppárt részéről Manfred Weber, az európai szocialistáktól Frans Timmermans, a EU-kritikus jobboldalról a cseh EP-képviselő Jan Zahradil, a liberálisoktól a dán EU-biztos Margrethe Vestager, a Zöldektől a német Ska Keller, az Európai Baloldal Pártjától a belga Nico Cué.

A bevándorlásellenes jobboldal részéről senki nem vett részt a vitán.

A legtöbb kérdésben alapvetően egyetértettek a szereplők: változásra van szükség rengeteg területen, ehhez pedig javítani kell az együttműködést az európai országok között.

Érdemes belenézni a teljes vitába, pörgősen, hangosan, érzelemmel és elhivatottsággal adták elő az ötleteiket ezek a saját országukon és Brüsszelen kívül alig ismert politikusok. Ezen az oldalon találja a felvételt.

Migráció: komoly ügy, és nem egybites megoldások kellenek

A migrációval kapcsolatban mind azt mondták, hogy hosszútávú és komoly figyelmet igénylő probléma, amelyet több szinten kell kezelni. Egyrészt segíteni az afrikai országokat, hogy kevesebben keljenek útra, másrészt foglalkozni azoknak az embereknek a helyzetével, akik már Európában vannak.

Ehhez a második feladathoz pedig az európai országoknak szolidárisnak kell lenniük egymással. „A szolidaritás nemcsak olyasmi, amit szeretünk - néha olyan dolog, amit nem szeretünk, de meg kel csinálni” – mondta Frans Timmermans. Hozzátette: elfogadhatatlan az az olasz eljárás, hogy megbüntetik azokat a hajókat, amelyek kimentik az Európa felé tartó embereket a tengerből.

Fiatalok munkanélkülisége: az Európai Bizottság nem tud munkát adni, de megteremtheti hozzá a feltételeket

3,3 millió fiatal európainak nincsen munkája, vetette föl a témát a vita két műsorvezetője. Hogyan oldanák ezt meg az Európai Bizottság elnökeként? – kérdezték. Az EU-kritikus jobboldali Jan Zahradil megjegyezte, hogy az Európai Bizottság nem tud munkahelyeket teremteni, a munkahelyeket a cégek teremtik meg. Viszont a Bizottság támogathatja a cégeket, és több ilyen program már most is létezik: például a Digitális Európa beruházási terv és a Horizont Európa kutatási és fejlesztési programok.

Timmermans olyan nagyszabású reformokat emlegetett, mint az átlagfizetés hatvan százalékát kitevő minimálbér bevezetése az egész unióban, az ifjúsági garanciaprogram kiszélesítése. Azt is fölvetette, hogy 16 éves kortól meg kellene adni a szavazójogot, hogy több fiatal szavazhasson, akik úgy alakíthatnák a jövő politikáját, ahogy inkább a fiataloknak tetszik. Manfred Weber megjegyezte, hogy szép tervei vannak Timmermansnak, de a szociális és a pénzügyi politika már a mostani Európai Bizottságban is szocialista kezekben volt, és mégsem történt előrelépés. 

Klímavédelem: egyedül nem tudja megmenteni a világot Európa

A környezetvédelemmel kapcsolatban is előállt Timmermans konkrét ötletekkel: miért nem adóztatjuk meg a kerozint? Miért nem terjesztjük ki a széndioxid-kereskedelmi kvótákat a légi közlekedésre? 

Jan Zahradil felhívta a figyelmet, hogy akármilyen lépéseket is teszünk, oda kell figyelni, hogy fokozatosan változtassuk meg az ipari környezetet és a közlekedési rendszereket, hogy minél kevésbé szenvedje meg az átalakulást a társadalom. Manfred Weber pedig rámutatott: Európa egyedül tehetetlen a klímaváltozás elleni harcban. Állandó együttműködésre van szükség a világ többi országával.  

Miért növekszik az EU-ellenesség?

Miért növekszik az Európai Unió ellenzőinek tábora? – tették föl az utolsó kérdést a műsorvezetők. 

Ska Keller szerint a kulcs az, hogy mindenkinek fel kell ismernie: minden emberi lénynek ugyanazok a jogai. Akik az Európai Unió ellen ágálnak, azoknak nem szabad túl sok teret engedni. Nem természeti törvény az, hogy az EU ellenzői egyre erősebbek legyenek. A mostani nagy pártok, amelyeket például ők hatan képviselnek, tehetnek ellene, hogy ne így legyen. Például azzal, hogy Orbán Viktor ellen fellépnek, vagy fellépnek az ausztriai EU-ellenesség erősödésével szemben.

Timmermans azt mondta: szembe kell nézni a ténnyel, hogy olyan emberek, akik korábban rájuk szavaztak, most az EU-ellenesekre szavaznak. „Ez a mi hibánk – vallotta be. – Nyilvánvalóban nem tudtuk őket meggyőzni.” Az emberek csalódtak az európai integráció mellett kiálló pártokban, és ez többek között oda vezetett, hogy Nagy-Britanniában most egy beszteroidozott Trónok harca folyik éppen. Az európai egység gondolatához vissza lehet téríteni az embereket, de csak akkor, ha konstruktív javaslatokkal állnak elő számukra.

A hat csúcsjelölt

Ők azok, akiket az európai pártcsaládok szívesen látnának az Európai Bizottság következő elnökeként. Az Európai Bizottság elnöke az egyik legfontosabb ember az uniós intézményekben, mert ő mondja ki a végső szót arról, hogy milyen törvényjavaslatokkal foglalkozzon európai szinten az unió.

A jobbközép Európai Néppárt jelöltjéről, a német Manfred Weberről a vitán kiderült, hogy környezetmérnök a végzettsége, Münchenben szerezte a diplomáját. 46 éves, a bajor parlamentben volt először képviselő 2002-be, és 2004-ben választották európai parlamenti képviselőnek. 2014 óta az Európai Néppárt frakcióvezetője az EP-ben.

Az Európai Szocialisták Pártja a holland Frans Timmermanst választotta a kampányarcának. Az elhivatottságtól fűtött megszólalásairól híres holland politikus 57 éves, francia nyelvet és irodalmat tanult a Radboud Egyetemen a hollandiai Nijmegenben. Holland parlamenti képviselőként kezdte a komoly politizálást 1998-ban. 2007 és 2014 között Európa-ügyi államtitkár és külügyminiszter volt. 2014 óta az Európai Bizottság első alelnöke, az európai alapjogokért felel.

A nemzetállampárti jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek a cseh Jan Zahradilt jelölték az Európai Bizottság leendő elnökének. Az 55 éves politikus a prágai műszaki egyetemen végzett mérnökként. 2004 óta EP-képviselő.

A Liberálisok és Demokraták Európáért nem egy csúcsjelölttel állnak a választás elé, hanem egy hét főből álló csapattal. Közöttük van az egyetlen magyar csúcsjelölt is, a momentumos Cseh Katalin. A szerdai vitán az Európai Bizottság liberális nagyágyúja, Margrethe Vestager vett részt. Az 51 éves dán EU-biztos közgazdaságtant tanult a koppenhágai egyetemen. Oktatási miniszer, valamint gazdasági és belügyminiszter is volt a dán kormányban az 1998 és 2014 közötti időszakban. 2014 óta ő a gazdasági verseny tisztaságára ügyelő uniós biztos, az az uniós testület egyik legelismertebb tagja.

Az Európai Zöld Párt csúcsjelöltjei a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. Ska Keller iszlám és zsidó tanulmányokat valamint turkológiát hallgatott a Berlini Szabadegyetemen és az Isztambuli Sabanci Egyetemen. 2009 óta EP-képviselő. Az előző EP-választáson is ő volt az európai zöldek jelöltje az Európai Bizottság élére.

Az Európai Baloldal Pártjának a belga Nico Cué és a szlovén Violeta Tomić az arcai. Nico Cué a vallón szakszervezeti mozgalom egyik vezető alakja, és 12 éven át főtitkártként a belga acélmunkások érdekeit képviselte a belga szakszervezeti szövetségben.

Nico Cué a megszorítások politikáját, a Dél-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Európa között feszülő ellentétet okolta. Ha a gazdaság irányítását a piacra hagyjuk, akkor az emberek elszegényednek, mondta. Ha csökkennek a nyugdíjak, és romlik a közszolgáltatások színvonala, nem csoda, hogy az emberek kiábrándulnak Európából. A mi felelősségünk, hogy ezen változtassunk, jelentette ki.

Manfred Weber úgy gondolja: az a baj, hogy az emberek nem érzik sajátjuknak ezt az Európát. A jövőben demokratikusabb Európára van szükség. Ezt pedig például azzal a javaslattal lehet elérni, amit ő tett le az asztalra: független módszerekkel kell ellenőrizni, hogy minden uniós országban működjön a jog uralma. Ahol pedig nem működik, ott az uniós támogatások csökkentésével kell ezt kikényszeríteni.

Jan Zahradil emlékeztetett rá, hogy az európai átlagemberek nem nagyon törődnek a politikával. Belefáradtak az egészbe. Amikor pedig tudomást szereznek az Európai Unióról, az abban a formában történik, hogy úgy érzik, az EU be akar avatkozni a mindennapi életükbe, meg akarja változtatni a szokásaikat. „Én a híve vagyok az európai integrációnak, de egy vékonyabb, visszafogott, rugalmas, decentralizált integrációnak” – húzta alá. – Nem mindenre az a válasz, hogy több Európa kell” – mondta.

Ezen a ponton összevesztek Frans Timmermansszal, aki felhívta a figyelmét, hogy Lengyelországban a lengyel kormánnyal három éve nagyon komoly vitákat folytat az Európai Bizottság arról, hogy az EU mibe szólhat bele és mibe nem, és ennek nemhogy az lett volna az eredménye, hogy csökken az EU népszerűsége Lengyelországban, hanem éppen hogy nőtt.

Zahradil azzal vágott vissza, hogy igen, Csehországban is az emberek 90 százaléka tagja akar maradni az EU-nak, mégis van olyan része az európai egyesülésnek, amiből viszont egyáltalán nem kérnek. Az eurót például a csehek 75 százaléka nem akarja, hogy bevezessék.

Margrethe Vestager kifejtette, hogy több oka is van annak, hogy az EU ellenzői erősödnek. Az egyik az, hogy az EU-ban mindig úgy beszélnek dolgokról a politikusok és a szakértők, mintha csak egymás között beszélgetnének nagy titkokról, amiket a külső világ nem tudhat meg. Akkor is, amikor valami fontos és helyes újításon dolgoznak, egy rövidítést adnak neki, hogy senki ne értse. Így volt ez az emberek digitális jogait biztosító reformmal is, ami úgy híresült el, hogy GDPR. Amiről persze ebből a névből senki nem tudja, hogy mit jelent. „Világosan kell beszélnünk, át kell beszélnünk a dolgokat rendesen, hogy az emberek tényleg el tudjanak rajta gondolkodni, hogy miket csinál az Európai Unió” – mondta végezetül a dán EU-biztos.

A cikk a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép:  Francois Walschaerts/Reuters)

Rovatok