Az olaszok még vasárnap este 11-ig szavaznak, ezért addig nem lesznek ismertek az eredmények az európai parlamenti választásokon, hiába zárult le Magyarországhoz hasonlóan sok országban a szavazás. Azonban több országból is kijöttek már exit pollok vagy pedig becslések, amikből már ki lehet indulni, ezeket gyűjtöttük össze.
A németeknél a várakozásoknál kicsit gyengébben szerepeltek a nagy középpártok az Európai Parlament megbízásából készült becslés szerint. Angela Merkelék CDU-CSU-jának támogatottságát összesen 28 százalékra, a szociáldemokratákét (SPD) 15,5 százalékra saccolják.
Az euroszkeptikus AfD még jobban elmaradhatott a várakozásoktól, 12 helyett 10,5 százalékot kaphatott. A nagy győztesnek a Zöldek tűnnek, akik a becsült 22 százalékkal bőven lenyomnák a hagyományos váltópárt SPD-t.
A meglepetés részben annak tudható be, hogy az utolsó pillanatokban videóbloggerek eléggé megtolták a kampányukat. A bajor CSU viszont nem tudta kihasználni, hogy a politikusuk, Manfred Weber az uniós jobbközép csúcsjelöltje. Bajorországban 39,5 százalékot értek el, ami a Süddeutsche Zeitung szerint az eddigi legrosszabb EP-s eredményük. Hollandiában a Munkáspárt meglepetésszerű győzelmet aratott azzal, hogy tőlük jött az uniós szocdemek csúcsjelöltje.
A keletnémet állampárt maradékából kialakult Baloldal és a liberális-populista FDP egyaránt 5,5 százalékkal számolhat, 2,6 százalékot kaphat A Párt nevű viccpárt és 2,1 százalékot az euroszkeptikus Szabad Választók.
Németországban nincs részvételi küszöb (bár ezt uniós szinten megpróbálta a kormány kitrükközni), ezért a 96 képviselői helyükből egyet-kettőt olyan kis pártok is elcsíphetnek, mint az állatvédők, a konzervatív Családpárt, a zöld ÖDP, a föderalista Volt és a Kalózpárt.
A ZDF előrejelzése nagyjából hasonló eredménnyel számol, a CDU-CSU-t (27,5 százalék) és a Zöldeket (20,5 százalék) valamivel gyengébbre saccolva.
Ausztriában az volt a nagy kérdés, milyen hatása lesz a napokkal az EP-választás előtt nyilvánosságra került videónak, amiben Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár egy (kitalált) orosz nőnek ajánl közbeszerzéseket médiabefolyásért cserébe. Pártja,
az euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza 17,5 százalékkal.
Az EP-választási eredmény alapján jók az esélyei a közeli előrehozott választáson a nagyobbik kormánypártnak, a jobbközép, de inkább konzervatív oldalra húzó Osztrák Néppártnak. 34,5 százalékkal magabiztosan vezetnek a 23,5 százalékos szociáldemokraták előtt. A Zöldek itt is jól teljesítettek 13,5 százalékkal, a liberális NEOS 8 százalékkal zárja a bejutók sorát.
Görögországból is megjött az első exit poll, és a várakozásoknak megfelelően a görög politikát több évtizeden át meghatározó Új Demokráciát jósolják az első helyre 34 százalékkal. A hatalmat 2015-ben megszerző Sziriza 27 százalékkal a második helyen végezhet. A szocdemeket a Mozgalom a Változásért képviselheti, őket 8 százalékra becsülték, míg a szélsőjobboldali Arany Hajnalt és a kommunista KKE-t egyaránt 6 százalékra mérték.
Ciprusról is kijöttek már becsült adatok az EP honlapján. Ezek alapján az eddig mindig nyertes Demokrata Tömörülés a várakozásoknak megfelelően 31,8 százalékkal győzni fog. Ezzel ugyanúgy 2 EP-képviselőt szerez, mint a kommunista Progresszív Munkáspárt (AKEL), ami 26 százalékot érhet el. A balközép Demokrata Párt (DIKO), a Szociáldemokráciáért Mozgalom (EDEK), és a szélsőjobboldali, Ciprus Görögországhoz csatolását valló ELAM szintén egy mandátumra számíthat.
A Máltáról érkező első becslések alapján a kormányzó Munkáspárt 55 százalékkal az országnak járó 6 EP-képviselő közül 4-et elhozott. A jobbközép Nemzeti Párt (PN) 37 százalékot érhet el, ami 2 EP-képviselőt jelentene. Joseph Muscat miniszterelnök sikere lehet az az eredmény az egész EU-ban, ami a Fidesz várható győzelméhez hasonlítható (igaz, sokkal kisebb pályán).
Horvátországban az élen nagyjából bejöhet a papírforma. A jobbközép HDZ nyert nagyjából ötszázalékos előnnyel a szocialisták előtt. A harmadik-negyedik helyen a független Mislav Kolakušić és a nacionalista szuverenisták koalíciója okozhat meglepetést, 8,2, illetve 6,4 százalékkal, holott őket a Politico nem is várta bejutónak, míg míg az anarchista-zöld Élő Fal, a liberális Amszterdami Koalíció és a civil a civil Híd (Most) kicsit gyengébben teljesíthetett a vártnál 6,4, 6,2 és 5,1 százalékkal.
Bulgáriában a BTV exit pollja szerint Bojko Boriszov miniszterelnök GERB pártja 32,7 százalékot ért el, ez 7 EP-képviselőt érhet. A szocialisták 23,2 százalékon végeznek, ami 5 képviselői helyet jelent, míg a török kisebbség pártja, a DPSZ várhatóan 13,6 százalékot ér el, ami 3 EP-képviselőt érhet. A kisebb VMRO és Demokratikus Bulgária pártok is elhozhatnak 1-1 helyet.
Hollandiában és Írországban már csütörtökön és pénteken szavaztak, és az exit pollok is ismertek voltak. Hollandiában az előzetes felmérésekhez képest meglepetésre a baloldali Munkáspárt (PvdA) nyert 18,1 százalékkal, és 5 képviselői helyet elvisz a hollandoknak járó 26-ból Frans Timmermansnak, az európai szociáldemokraták csúcsjelöltjének a pártja. Mark Rutte kormányfő jobboldali Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD), és a kereszténydemokraták egyaránt négy képviselőt szereznek. A nacionalista, elit-, bevándorlás- és EU-ellenes Fórum a Demokráciáért (FvD) három EP-képviselőt szerezhet. Geert Wilders Szabadságpártja négyről egy képviselőre esett vissza.
Írországban Leo Varadkar miniszterelnök Fine Gael pártja kifejezetten EU-barát üzenetekkel nyert. 29 százalékkal 4 EP-képviselőt szerezhet. A liberális Fianna Fáil és a Zöldek is 15-15 százalékot érhetnek el, ahogy 2 hely juthat a függetleneknek is. 13 százalékkal szintén 2 képviselője lehet az IRA politikai szárnyából kinőtt Sinn Feinnek.