Angela Merkel kifarolni látszik az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában forszírozott ún. „csúcsjelölti rendszerből”; legalábbis ezt sugallja a szerdán a német szövetségi parlamentben Martin Schulz egykori szociáldemokrata csúcsjelölt kérdésére adott válasza. Merkel szerint

a helyzet sokkal összetettebb, mint öt éve, amikor a csúcsjelölt Jean-Claude Junckert meg is tudták választani a tisztségre.

Merkel hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja a csúcsjelölti rendszert – melynek lényege, hogy az átláthatóság jegyében a májusi EP-választás előtti listavezetők közül kell kikerülnie a bizottsági elnöknek –, de a tisztújítás sokkal bonyolultabb, mint öt éve, mert megváltoztak az erőviszonyok az Európai Parlamentben, a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban pedig nem mindenki támogatja a csúcsjelölti rendszert.

A legfajsúlyosabb ellenző Emmanuel Macron francia államfő, és „mivel nagyon fontos számunka a francia–német viszony, el kell fogadnunk, hogy a francia elnöknek más a véleménye” – mondta Angela Merkel. Macron már többször is kijelentette, hogy nem támogatja a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert, helyette a brexitügyi főtárgyaló, a francia néppárti politikust, Michel Barniert tartja alkalmas jelöltnek. Egyébként az Európai Parlamentben a legtöbb mandátummal rendelkező, de idén jelentősen meggyengült jobbközép pártszövetség jelöltjét a baloldal sem támogatja, de saját pártcsaládja sem sorakozott fel mögötte (igen, a Fideszről van szó).