A Fidesz-KDNP európai parlamenti küldöttsége harcba szállt az Európai Parlament alelnöki székéért, és Járóka Líviát jelölték a pozícióra. A kinevezéséhez első lépésként a saját frakciójának, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a jóváhagyását kellett megszereznie. A frakció kedden este szavazott a jelöltekről, a szavazatok alapján Járóka Lívia hatból az ötödik helyen végzett, így bekerült abba az ötös keretbe, akiket a néppárti frakció szerdán az Európai Parlament teljes tagságának fog javasolni a 14 alelnök közé. A fideszes politikus 2017-től 2019 tavaszáig már betöltötte az EP-alelnöki tisztséget.
14-nél várhatóan több jelöltet állítanak a frakciók az alelnöki pozíciókra, ezért nem lehet teljesen biztosra venni, hogy a plenáris ülésen is megválasztják Járóka Líviát parlamenti alelnöknek. Ugyanez igaz a másik magyar jelöltre, Dobrev Klárára, akit a Demokratikus Koalíció javaslatára a másik nagy frakció, a szociáldemokraták jelöltek alelnöknek. A jelöltekről egyszerre szavaznak majd, titkos szavazáson, és a legtöbb szavazatot kapó 14 jelöltet fogják kinevezni alelnöknek.
Járóka Lívia jelölése azt is jelenti, hogy a Fidesz lemondott arról a korábbi tervéről, hogy valamelyik fajsúlyos parlamenti szakbizottság elnökségét szeretnék megszerezni.
Bármelyik szakbizottságot is célozták volna meg, mindenképpen belefutottak volna a szakbizottság néhány leendő tagjának az ellenkezésébe a liberális, baloldali és zöld frakciókból, és talán még a saját frakciótársaik részéről is.
Az ellen például máris tiltakozik az Európai Parlament nagy része, hogy az újonnan alakult jobboldali, EU-ellenes frakció, az Identitás és Demokrácia képviselői bármilyen pozíciót kapjanak. Arról beszélnek, hogy „politikai karanténba” kellene vonni Matteo Salvini és Marine Le Pen képviselőcsoportjának a tagjait. Ezt úgy lehet kivitelezni, ha az alelnökökről és a szakbizottsági vezetőkről szóló szavazásokon rendre összeáll egy többség, amelyik elutasítja a kinevezésüket.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !