Kedden délelőtt 10-kor Strasbourgban összeült az újonnan megválasztott Európai Parlament (EP). A testületben minden eddiginél több, 61 százaléknyi képviselő cserélődött le, és a nők aránya (40 százalék) is az eddigi legmagasabb, 2014-ben 37 százalék volt. A legfiatalabb képviselő a 21 éves Kira Marie Peter-Hansen Dániából, a legidősebb pedig a 82 éves olasz Silvio Berlusconi.
Ezen a héten annyi a feladata az Európai Parlamentnek, hogy megválassza a saját vezetőségét. Az elnöki posztra kedden este 10 óráig adhatják le a jelöltjeiket a frakciók. Ha a frakciókon kívül összeáll legalább a képviselők huszada, 38 képviselő egy elnökjelölt mögött, ő is felkerülhet a listára. A jelöltekről szerda reggel kilenckor kezdik a szavazást. A leadott szavazatok legalább felét kell megszereznie valakinek ahhoz, hogy elnök lehessen.
Legfeljebb négy szavazási kört tartanak, a negyedik körben már csak a két legnépszerűbb jelölt közül választanak.
A parlament székhelyén, Strasbourgban egyelőre mindenki azt várja, hogy Brüsszelben az állami vezetők milyen „személyi csomagot” javasolnak az intézmények élére. Ha az Európai Bizottság vezetőjének szociáldemokrata politikust javasolnak Brüsszelben, akkor valószínűleg néppárti lesz a befutó az EP-elnökségre. Ellenkező esetben fordítva. Amíg nincs meg az EP elnöke, nem tudnak dönteni a többi vezető beosztásról.
Az elnök után az alelnököket választják meg. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége a DK listavezetőjét, Dobrev Klárát is jelölni fogja alelnöknek , jelentette be kedden reggel a Demokratikus Koalíció. Négy embert javasol a frakció a 14 alelnöki helyre, a választási eredmények arányában ennyi pozíció jár a szociáldemokrata frakciónak. Jó eséllyel a teljes parlament is jóváhagyja majd a jelöléseket. A szokásos ügyrend szerint a jobboldali, EU-ellenes Identitás és Demokrácia frakciónak is jár egy alelnöki poszt. Az EU-párti többségből már most sokan tiltakoznak ez ellen, arról beszélnek, hogy politikai „karanténba” kellene zárni ennek a frakciónak a tagjait, és semmilyen vezető tisztséget nem szabadna kapniuk. Nem kizárt, hogy éles viták fogják övezni az alelnökök megválasztását.
Az új parlamentben hét frakció van, eggyel kevesebb, mint az előző EP-ben. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők függetlenek, azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egybe. Képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.
A Fidesz-KDNP az Európai Néppárt (EPP) frakciójában politizál, a DK és az MSZP a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), a Momentum a liberális Renew Europe (Európa Megújul) csoportban, a Jobbik képviselője pedig független.
A jogi munka lényegi részét a szakbizottságokban fogja végezni az Európai Parlament. A szakbizottságok vezetését a nagyságuk szerint szétosztották egymás között a frakciók. A legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt adja majd a külügyi, a kulturális-oktatási, a fejlesztésügyi, az ipar- és energiapolitikai, az alkotmányos ügyekkel, a petíciókkal foglalkozó szakbizottság és a költségvetési ellenőrző bizottság elnökét.
Az egyik legnagyobb néppárti nemzeti küldöttségként a Fidesz-KDNP jogot formálhat az egyik szakbizottság vezetésére. Egyelőre nincs eldöntve, hogy melyik lesz az, és melyik képviselőjüket jelölik a posztra. Korábban Szájer József EP-képviselő azt nyilatkozta: egy fontos szakbizottság elnökségére pályáznak, például a külügyire, de az esélyeiket rontja, hogy erre a tisztségre is akad jó német jelölt. Az ipari és a költségvetési ellenőrző bizottság vezetése biztosan a Fidesznél nagyobb néppárti delegációkhoz: a németekhez, lengyelekhez kerül majd.
A tervek szerint ezen a héten kialakulhatnak a személyi jelölések a szakbizottságok elnökségeire, és a szakbizottságok jövő héten elkezdhetik megtartani az alakuló üléseiket, ahol jóváhagyhatják a saját vezetőiket. Azonban minden ilyen döntés csúszhat, amíg az állami vezetők Brüsszelben nem tudják megnevezni a jelöltjüket az Európai Bizottság élére.
Az Európai Parlament ugyan az állami vezetők döntésétől függetlenül is megválaszthatja a saját elnökét, de ha így tesz, még tovább bonyolíthatja a helyzetet. Ugyanis, ha például megválasztják parlamenti elnöknek Manfred Webert, miközben Brüsszelben a kormányfők a szintén német és szintén néppárti Ursula von der Leyent nevezik meg az Európai Bizottság elnökének, akkor túl nagy súlyt kap a Néppárt és túl nagy súlyt kap Németország is az uniós intézmények vezetésében.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Európa Parlament alakulóülése Strasbourgban 2019. július 2-án. Fotó: Frederick Florin / AFP)