2022-ben nyílhat meg a budai Várban a Habsburg Ottó utolsó magyar trónörökös könyvtárából, írásaiból és fényképeiből álló gyűjtemény.
A 2017 nyarán létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány az elmúlt hónapokban rendszerezte az utolsó magyar trónörökös hagyatékának legnagyobb részét, és készülnek rá, hogy a közeljövőben hozzáférhetővé és kutathatóvá tegyék a több mint 600 doboznyi könyvtári és levéltári anyag legérdekesebb darabjait.
A gyűjtemény a Budavári Palotában kap helyet, várhatóan 2022-re tudnak véglegesen beköltözni.
A Habsburg család megkeresésére merült fel az ötlet, hogy hozzanak létre egy intézményt a 2011-ben elhunyt trónörökös szellemi hagyatékának őrzésére. Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszter 2016 októberében jelentette be, hogy miután megteremtették a jogi feltételeit annak, hogy a magyar kormány alapítványokat hozzon létre, a Habsburg Ottó Alapítvány lesz az első ilyen intézmény. A magyar állam az alapítványon keresztül 99 évre bérbe vette Habsburg Ottó örökségét. Az alapítvány évi 400 millió forint állami költségvetési támogatásból üzemel majd.
Az alapítvány célja, hogy egységes gyűjteménnyé rendezzék Habsburg Ottó könyvtárát, hivatalos és családi levelezését, fényképeket és filmeket, az általa írt cikkeket és tanulmányokat, illetve biztosítsák ennek az anyagnak a kutathatóságát.
Az „öreg bácsi, jó király” képet szeretnék megváltoztatni, amely kialakult Habsburg Ottóról az elmúlt években – mondta az EUrológusnak Prőhle Gergely, az alapítvány vezetője. Az eddig nem látott, digitalizált fényképanyag segítségével meg akarják ismertetni a közönséggel Habsburg Ottót, a történelmi személyiséget, írásain és beszédein keresztül pedig a politikust, aki a régi királyi család fejeként képes volt túllépni a birodalmi gondolkodáson. A nemzetek önrendelkezésének a híve volt, és ennek a szellemében dolgozott Magyarország függetlenségéért a szocializmus alatt is – idézte föl az alapítvány igazgatója.
Habsburg Ottó a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át tagja volt az Európai Parlamentnek. Ebben a minőségében évente felszólalt Magyarország ügyében az Európai Unió képviselő-testületében.
Múlt csütörtökön tartottak megemlékezést Habsburg Ottó halálának nyolcadik évfordulóján Pannonhalmán. Az eseményen Nagy István, az alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette az alapítvány céljait, és beszédet tartott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt kiemelte: Habsburg Ottó egész életében ugyanazt az örökséget képviselte, mint Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide De Gasperi, az európai integráció kereszténydemokrata kezdeményezői, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették az Európai Uniót – írta az MTI.
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát 98 éves korában, 2011. július 4-én érte a halál. A Habsburg-ház utolsó trónörököse, IV. Károly fia – aki a 60-as években lemondott trónigényéről – németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben hunyt el. Szívurnáját – kérésére, mert egykor bencés diákként tanult – Pannonhalmán, a főapátság bazilikájának altemplomában, földi maradványait pedig Bécsben helyezték örök nyugalomra.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !