Az Európai Bizottság kijelölt elnöke az európai jogállamiság védelmére és az EU menedékkérőkkel szembeni kötelességére hívta föl a figyelmet első parlamenti beszédében.
Érzelemteli, lelkesítő beszédet tartott első európai parlamenti felszólalásában Ursula von der Leyen kedden délelőtt. Az európai államfők és kormányfők által az Európai Bizottság elnökének jelölt német politikus egyértelművé tette, hogy mélyen hisz az európai összetartozásban, elkötelezett híve az európai uniós integrációnak és az európai értékeknek.
Huszonöt perces beszédében érintette a legtöbb fontos, aktuális politikai témát. A klímaváltozásról világossá tette, hogy mindannyian egészen konkrétan érezzük Európában: a szárazsággal küzdő finn gazda ugyanúgy, mint a gyilkos franciaországi hőhullámban szenvedők. A digitális világra való átállás is mindenkit érint és sokaknak problémát jelent. Ahogy az is, hogy a megváltozott világban nehéz állást találni.
A szegénység elleni küzdelemről szólva kijelentette: el kell érni, hogy mindenki, aki dolgozik, képes legyen eltartani magát és a családját az Európai Unióban. Kiállt a nők egyenjogúságáért és védelméért, amikor azt mondta: a nők a politikai képviseletben is követelik az őket megillető szerepet. Felszólította az EU-t, hogy csatlakozzon az erőszak elleni küzdelemről szóló isztambuli egyezményhez.
Megígérte, hogy az ő irányításával összeálló Európai Bizottság vezetőségében
ugyanannyi férfi biztos fog ülni, mint ahány nő.
Hogyha nem jön ki a fele-fele arány férfi és női biztosok között, akkor nem lesz rest új neveket kérni a tagállami kormányoktól.
„Nem kötünk kompromisszumokat, ha a jog uralmának fenntartásáról van szó” – szögezte le, és megerősítette, hogy támogatni fog egy olyan mechanizmust, amely az Európai Unióban ügyelni fog a jogállam állapotára. Hozzátette: az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre marad.
Bárki, aki megpróbálja aláásni vagy gyengíteni Európa értékeit, elszánt ellenfélre akad bennem
– jelentette ki.
A migrációval kapcsolatban először is felidézte, hogy az elmúlt években hetvenezer ember lelte halálát a Földközi-tengerben, Európa felé tartva. „A tengeren kötelességünk életeket menteni” – jelentette ki. Megoldást ígért a tarthatatlan helyzetre, és azt mondta: határozott lépéseket fog tenni, hogy újrainduljon a menekültügyi szabályok európai reformja. Meg kell őrizni azt az elvet, hogy akinek védelemre van szüksége, védelmet kapjon az Európai Unióban, tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: azért is dolgozni kell, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek miatt tömegek vándorolnak el az otthonukból Európa felé.
Visszaemlékezett rá, hogy négy évvel ezelőtt befogadott egy 19 éves szíriai menekültet, akit nagyon megviselt a háború. A fiú azóta jól van, szakmát tanul, példaképpé vált sok sorstársának, és azt tervezi, hogy hazamegy – emelte ki Ursula von der Leyen. A történettel kapcsolatban idézte a korábbi iraki elnök, Fuád Maszúm szavait, aki azt mondta: arra van szükségünk, hogy Európa jobban hasonlítson önmagára.
Az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie a külpolitikában, érvelt Ursula von der Leyen. Ehhez pedig meg kell tenni azt a bátor lépést, hogy megszüntetik a tagállami vétó lehetőségét a külpolitikai döntésekben. A védelmi politikánk sarokköve mindig a NATO marad, de Európának közös hangon kell megszólalnia a világpolitikában, mondta.
A brit kilépés kapcsán megismételte egy hétfői levélben tett nyilatkozatát, miszerint ha több időre van szükség a tárgyalásokhoz, ő támogatja, hogy a brexit határidejét az október 31-re tervezetthez képest még tovább halasszák. A terem nagy részéből tapsot kapott erre a kijelentésre, a brit jobboldali szekció fújolt rá. Ursula von der Leyen megerősítette: nagyon bánja, hogy a britek az EU-ból való kilépés mellett döntöttek, de elfogadja a döntést.
Franciául kezdte a beszédét, aztán a legnagyobb részét angolul olvasta el, végül néhány mondat erejéig németre váltott. Akkor beszélt németül, amikor az édesapja elbeszélésein keresztül visszaemlékezett rá, hogy milyen sokat jelentett Németországnak az, hogy a második világháború után a többi európai ország nem közösítette ki Németországot, hanem együttműködést kínáltak neki az európai közösségben, amiből az Európai Unió fejlődött ki.
Ursula von der Leyen édesapja a hatvanas években az Európai Bizottságban volt kabinetfőnök, majd versenypolitikáért felelős főigazgató. Így alakult, hogy Ursula von der Leyen Brüsszelben született. Az apja azt mondta neki az Európai Unióról, hogy az olyan, mint egy hosszú házasság: a szerelem soha nem lesz nagyobb, mint amilyen az első nap volt, viszont egyre mélyebb lesz. „Mert tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, jóban és rosszban. Mert tudjuk, hogy vitatkozunk, de aztán újból ki tudunk békülni. Mert sosem felejtjük el, hogy miért léptünk be ebbe a kötelékbe.”
A beszédét „éljen soká Európa!” felkiáltással zárta, három nyelven.
„Ursula von der Leyen mindenekelőtt egy kereszténydemokrata” – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, és biztosította róla: a néppárti frakció támogatni fogja, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
A szociáldemokraták frakcióvezetője, a spanyol Arantxa Garcia Perez bejelentette: „kötelességtudóan fognak cselekedni”, vagyis ők is megszavazzák a jelöltet, mert nem szeretnének intézményi válságot okozni az Európai Unióban. Viszont biztosítékokat szeretnének, hogy Ursula von der Leyen be is tartja az ígéreteit.
Dacian Cioloș, a liberális-integrációpárti frakció vezetője felhívta von der Leyen figyelmét, hogy az EU-s intézmények élén egyetlen kelet-európai politikust sem jelöltek, ezért elvárja, hogy az új Európai Bizottságban a feladatok elosztásánál nagyobb súlyt kapjanak a kelet-európaiak.
Philippe Lamberts, a Zöldek képviselőcsoportjának elnöke azt mondta: frakciója nem adja át az Európai Unió vezetését von der Leyennek egy olyan időszakban, amikor „ég a közös ház, az éghajlat egyre rosszabb állapotban van, egyre mélyebbek a társadalmi különbségek, és az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság helyzete is romlik". Azonban ha a Parlament megválasztja von der Leyent, a zöldek mindig támogatják majd a Bizottság elnökét, „ha a javaslatai megfelelő választ adnak az előttünk álló egzisztenciális kihívásokra ".
Joerg Meuthen (AfD), a jobboldali Identitás és Demokrácia frakció tagja szerint Ursula von der Leyen nagyon gyengén teljesített már német védelmi miniszterként is, a mostani beszédében pedig nem vázolt föl egy meggyőző képet a modern Európáról. Ellene fognak szavazni. Az elnökjelölt azzal vágott vissza: örül neki, ha Meuthen ellene fog szavazni, ugyanis minden, amit ő képvisel, ellentmond von der Leyen értékeinek.
Martin Schirdewan (Die Linke), az Egyesült Európai Baloldal német képviselője kijelentette: az ő képviselőcsoportjuk a pénzügyi megszorítások ellen küzd, és világos elköteleződést szeretnének látni az Európai Bizottság elnökétől ebben az ügyben. Az európai adópolitikát illetően nem volt meggyőző, amit Ursula von der Leyen ígért, ezért nem támogatják, mondta.
Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője azt vágta von der Leyen fejéhez, hogy kommunista rendszert akar építeni, ahol az állam határoz meg mindent. Örömét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság népszerűvé tette a brit kilépés ötletét az Egyesült Királyságban. Emmanuel Macron francia elnököt Napóleonhoz hasonlította. „Hála Istennek, távozunk” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen azzal reagált, hogy bizakodva tekint a britekkel folytatandó kilépési tárgyalásokra, amelyekhez azonban semmilyen módon nem kell Nigel Farage segítségét igénybe venni. „Azt hiszem, ön nélkül is megleszünk, Farage úr” – mondta.
Az egész délelőttön át tartó vita színes pillanataként Nico Semsrott, a német viccpárt, a DIE PARTEI képviselője nagy nemzetközi és német cégek, a KPMG, a Pesco, a McKinsey logóit ragasztotta a pulcsijára, amivel arra célzott, hogy Ursula von der Leyen ezekhez a cégekhez kötődik, és nem független jelölt az Európai Bizottság élére.
Este hatkor tartják a szavazást Ursula von der Leyen jelöltségéről az Európai Bizottság élére. Titkos szavazás lesz, és az összes regisztrált EP-képviselő többségének a jóváhagyását meg kell szereznie, hogy megválasszák, összesen 374 igen szavazatot.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, Strasbourghban, 2019. júlus 16-án. Fotó: REUTERS/Vincent Kessler)