Az Európai Uniónak erkölcsi felelőssége, hogy ne hunyjon szemet a világban történő tragédiák fölött, ahogy azt a kelet-európai diktatúrákkal szemben tette a rendszerváltás előtt, mondta Ara-Kovács Attila, a DK európai parlamenti képviselője. Az EU határain belül pedig meg kell oldani azt a problémát, hogy a társadalmi bizonytalanság miatt a populizmus felé fordulnak az emberek, különösen Kelet- és Dél-Európában. Az Európai Parlament remek lehetőséget ad erre a munkára, de főleg azok tudnak élni vele, akik jól kommunikálnak külföldiekkel. És a jó kommunikáció nem feltétlenül csak a nyelvtudást jelenti.
Olvasóink kérdései alapján beszélgettünk négy magyar európai parlamenti képviselővel, akik most ismerkednek az új szerepükkel. A sorozat többi részében Hidvéghi Balázzsal (Fidesz), Donáth Annával (Momentum) és Gyöngyösi Mártonnal készítettünk interjút.
Kelet-európaiként amellett kell érvelnünk az Európai Parlamentben (EP), hogy az Európai Unió nem maradhat csöndben, ha valahol a világban súlyos válság zajlik – mondta az EUrologusnak Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. A külpolitikai szakértőből lett politikus az EP biztonságpolitikai és külügyi szakbizottságaiban fog dolgozni a következő években, ahol komoly viták folynak arról, hogy az Európai Unió képviselő-testülete hogyan reagáljon világpolitikai eseményekre.
Ara-Kovács Attila filozófus, történész, külügyi szakértő. Nagyváradon született, a Kolozsvári Egyetemen tanult. Alapító főszerkesztője volt a Ellenpontok című magyar nyelvű, romániai szamizdat folyóiratnak. 1982-ben letartóztatták, majd egy évvel később kitoloncolták Romániából. Magyarországon az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt, a kilencvenes években az EuroConnect nemzetközi tanácsadócég elemzőjeként dolgozott Párizsban és Hongkongban. Az ezredfordulón az SZDSZ külügyi irodáját irányította, a kétezres években pedig a Külügyminisztériumban töltött be vezető tisztséget. 2008 óta szabadúszó újságíró.
Az EP szociáldemokrata frakciójának a tagja, a mezőgazdasági (AGRI), a külügyi (AFET) és a biztonságpolitikai (SEDE) ügyekkel foglalkozó szakbizottságokban fog dolgozni.
Az összeomlás és polgárháború szélén álló Venezuelával kapcsolatban például gyakran elhangzó vélemény az EP-ben, hogy „ne szóljunk ebbe bele”, hadd intézze el a kormány és az ellenzéke a konflikusukat, magyarázta Ara-Kovács Attila. „Hallottunk már ilyet: amikor Magyarországon nagyon nagy bajok voltak, ’56-tól a rendszerváltásig, akkor is voltak olyan hangok, hogy ne szóljunk ebbe bele, hadd intézzék el – mutatott rá. – Ilyen esetekben nem lehet azt mondani, hogy intézze el egy agresszív, a rendőrséget és hadsereget kézben tartó kormány szépen csendben az ellenzékével a megegyezést. Nem tudják ezt megcsinálni. Ez az, amit jó lenne kelet-európai hozzáadott értékként ehhez az európai gondolkodáshoz hozzáadni.”
Nem arról van szó, hogy aktív szerepet vállaljon a venezuelai rendezésben az Európai Unió, de ne is mondja azt, hogy nem tartozik ránk a dolog, érvelt a képviselő. „Viszont foglaljon állást, a nemzetközi szinten képviselje azt, hogy ténylegesen be kell avatkozni akkor, amikor emberek halnak meg az utcán, mert a tüntetők közé lőnek. Akár az ENSZ-ben, akár a Donald Trump-féle Egyesült Államokkal is együttműködve ebben a konkrét ügyben.”
Kelet-Európa az EU-t belülről feszítő válságra is ráébresztheti Európa vezetőit Ara-Kovács Attila szerint. „A migráció hasonló helyzetet okoz, mint amilyet a hetvenes években már tapasztaltunk: amikor hirtelen látszott az, hogy az oroszok meggyengülnek, az amerikaiak túlhatalmat kapnak, az ideológiai viták pedig kimennek az utcára. A nyugati társadalmak elbizonytalanodtak, mert szembetalálkoztak azzal, hogy van egy terrorizmus, amit nem feltétlenül importálni kell, hanem otthon is jelen van: nem közel-keleti terroristák robbantottak, hanem német és olasz terroristák.”
A bizonytalanság most is nagyon sokakban él, Magyarországon ez különösen tapasztalható. Az is hasonló, ahogy a populisták tálalják a migráció témáját: kiveszik a reakciójukból az etikai szempontokat, és csak identitásképző, vagy nacionalista megoldásokat javasolnak. „Az, hogy a kelet-európai országok sokkal inkább, és látványosan a populizmusra rezonálnak, nem a nyugati mintákat akarják átvenni, hanem egy alternatív világot kiépíteni maguknak a populizmusból és más ideológiákból, kihívást jelent” – fogalmazott.
Hozzátette: „Még hálásak leszünk az olyanoknak, mint Salvini meg Orbán, mert kikényszerítik azt, hogy az Európai Parlamentben elinduljon egy másfajta gondolkodás, és egy másfajta politikai szándéknak a megfogalmazása. Ezeknek a felszínen tartása lesz az egyik fő téma az EP szakbizottságaiban.” Az Európai Unió megosztottsága Ara-Kovács Attila szerint akkor jelenthet igazán súlyos problémát, ha kitör egy nagyobb társadalmi, nemzetközi konfliktus: akkor széthullhat az integráció.
A kelet-európai tagállamok csatlakozása mindenesetre megmutatta, hogy mit jelent az, ha kultúrájában, felelősségében fel nem készült társadalmak csatlakoznak egy náluk jobban teljesítő, már jobban teljesítő közösséghez: könnyen szétrúghatják azt – vélekedett a DK EP-képviselője. „Viszont nemcsak Magyarországról és Salviniről beszélek, hanem a görögökről is, ahol egy szélsőbalos párt járt be hasonló utat.” Éppen ezért Ara-Kovács úgy gondolja, hogy egyelőre nem szabad megnyitni az Európai Uniót az újabb csatlakozók előtt.
Másban is érezhető a régi és az új képviselők közötti különbség az EP-ben? – kérdeztük, amire Ara-Kovács Attila azt válaszolta, hogy a magabiztosság jobban látszik a régi tagállamok képviselőin. Viszont inkább úgy írta le a helyzetet, hogy az Európai Parlament leképezi a nemzeti parlamenteket. A kilencvenes évek magyar Országgyűlése jutott eszébe róla: „Az alapján, ahogy az Európai Parlamentben viselkednek, a kelet-európaiak jelentik mondjuk a MIÉP-et, és a UKIP és a Brexit Párt a Kisgazdákat.”
A júliusi ülésen felszólaló Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az lesz a legnagyobb veszteség, hogyha kilépnek a brit képviselők, hogy nem fog többet olyan színes beszédeket hallani, mint amiket Nigel Farage mondott. „Van egy ilyen elem: a hülyéskedés, meg a bolondozás. De én emlékszem rá, hogy Magyarországon a Torgyán-féle átkozott baromságnak milyen nagy tábora volt, mert az emberek értették, hogy mit beszél. Vagy legalábbis vélték érteni, hogy mit jelent „a patak vér fog folyni” és a többi megszólalás. Ez egy nagy különbség.”
A kapcsolatépítésben nem számít különösebben, hogy ki az új képviselő, és ki a régi, viszont nagyon nagy előnyben van az a politikus, aki már élt külföldön, mondta Ara-Kovács Attila. Mert ugyanaz a környezet, mint egy külföldi nemzetközi cégnél, ahol mindenki angolul beszél, de nagyon kevés embernek az angol az anyanyelve. „Van egy leegyszerűsített formája annak, amit mondanak, és a kommunikáció ehhez igazodik.”
Minden attól függ, hogy az ember hogyan tud kommunikálni, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy milyen jól beszél valaki egy nyelvet, árulta el az EP-képviselő. A hátsó kommunikáció, a metakommunikáció az, ami lényeges a kapcsolatteremtés szempontjából. Elmesélte, hogy egy spanyol politikusról akkor derült ki, hogy az anyanyelvén kívül semmilyen nyelven nem beszél, amikor elkezdődött a találkozójuk. „A végén oda jutottunk, hogy nekem kellett makognom jobbra-balra spanyolul. A román és az olasz miatt valamelyest nem adnak el, de ahhoz nekem kell három-négy nap Spanyolországban, hogy elkezdjek beszélni. Itt csak három percem volt.” Mégis kiderült, hogy miről van szó. Persze könnyebb azokkal barátkozni, akik több nyelven is meg tudnak szólalni. A mindennapi ügyek mentén napok alatt kialakulnak az ismeretségek, és pillanatok alatt össze lehet szokni a többiekkel, mesélte Ara-Kovács Attila.
A biztonságpolitikai szakbizottságban dolgozó egyik észt képviselővel is hamar megismerkedett. Ő jól tud angolul, de a kiejtését nagyon nehéz megérteni, mondta Ara-Kovács. Viszont már régóta ezen a területen dolgozik, és sok szakkifejezést tud angolul, ezzel vív ki magának tiszteletet. Egy másik gyors ismeretség úgy született, hogy kiderült: a plenáris ülésteremben Ara-Kovács mellett ülő képviselő egy román hölgy. „Nagyon megörült, amikor megtudta, hogy én nemcsak hogy tudok viszonylag jól románul, hanem lehet velem irodalomról, művészetekről beszélni. Érzem, hogy jön vissza a román nyelv: sokáig nem használtam, és csodálkozom rajta, hogy jól beszélek most is. Viszont az új szavakat még nem ismerem.”
Ilyen személyes kapcsolatok alapján el lehet érni dolgokat, mondta végül Ara-Kovács Attila. Ez az európai parlamenti képviselő egyik legfontosabb feladata.
Önök az integráció jegyében kampányoltak, mégsem az integrációpárti frakcióba léptek be. Mi ennek az oka? (Zoltán)
Önt valaki vagy megtévesztette vagy megtréfálta. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció az egyik legelkötelezettebb integrációpárti pártcsaládja az EP-nek. Nem csak az Európai Egyesült Államok eszméje mellett áll ki, de a nemzetállami előjogok és kibúvók eltörlése mellett is. A DK pont azon a helyen van, ahova való, s melynek szellemében idén tavasszal EP-választási kampányát folytatta.
Ön mezőgazdasági és biztonságpolitikai ügyekkel foglalkozó szakbizottságban fog dolgozni. Kérdésem azokra az európai nagyvállalatok tevékenységére irányul, akik főként Afrikában folytatnak növénytermesztő tevékenységet. Folyószabályozással elterelik a vizet az ott élők földjeiről hatalmas üvegházakba és rabszolgabérért foglalkoztatják őket. A jobb megélhetés reményében el fognak indulni Európába. Szeretném kérdezni, hogy mit szándékozik az EU annak érdekében tenni, hogy ne a nagyvállalatok profitja számítson, hanem az ott élők élete, illetve az európai termesztők, gazdák kisvállalkozása? (Linda)
Messzemenően osztom aggodalmait, s azt is, hogy a kérdés, melyet felvetett, még csak nem is mezőgazdasági szempontból fontos, hanem az érintettek emberi jogainak, illetve Európa biztonságának szempontjából. A DK e téren lefektette elveit, ezt kommunikáltuk a kampányunkban, s ezt fogom képviselni a két érintett szakbizottságban is. Álláspontunk és javaslataink nem elvontak, hanem nagyon konkrétak. Egyrészt sürgetjük a tilalmát olyan tevékenységek exportjának, melyeket az európai szabályozás itt nem engedélyes, s ezért az egyes nagyvállalatok másutt valósítják meg e bűnös, jobb esetben felelőtlen beruházásaikat. Másrészt szabályozni kell az adóztatás révén ezt a kérdést, hogy a technológiai fejlesztés álljon a vállalatok érdekébe, s ne a veszélyes technológiák kiszervezése a harmadik világba.
Az ellenzéki képviselők miért viszik ki a belpolitikát Brüsszelbe? Ez morális hazaárulás. (Miklós)
Nem az ellenzéki képviselők exportálták a magyar belpolitikát Brüsszelbe, hanem az Európa-ellenességet importálta a Fidesz Magyarországra. Ha e tekintetben bizonyítékokat szeretne, elég ha felidézi emlékezetében Orbán Viktor Európa-ellenes óriásplakátait, melyekkel – közpénzből – elárasztotta az országot a tavalyi és az idei kampányok idején. A DK Európa becsületét igyekszik megvédeni Brüsszelben Orbán Viktortól, s ezzel visszaszerezni azt a presztízst, amit 2010 óta Magyarország elveszített.
Vadai Ágnes azt mondta az egyik felszólalásában, hogy a DK öt éven át akadályozni akarja a Fideszt. Az az érzésem, hogy ezt könnyebb mondani, mint kivitelezni az Európai Parlamentben, de hogy látszik ez belülről? Milyen eszközökkel lehet akadályozni a Fideszt, és van-e haszna, értelme? (Attila)
Vadai Ági nyilatkozata a szándék bejelentése volt, ám azóta látszik, hogy igenis lehet úgy politizálni, hogy az a Fidesz befolyásának csökkentését hozza magával, és ennek a szándéknak komoly következményei vannak már ma is. Komoly, befolyással bíró pozíciókat nem kapott a Fidesz az Európai Parlamentben, például. Mindössze olyasmik jutottak neki, amelyek életben tartják a kormánypárt összes igazodási kényszerét a brüsszeli elvárásokhoz. Meglehet, Orbán Viktor olyan lépésekre kényszerül még azt megelőzően, hogy a három brüsszeli bölcs meghozza október végén a döntést a Fidesz Európai Néppárton belüli státuszáról, amelyek komoly módosulásokat hozhatnak a pártja eddigi politikájában. Ez is egy jelentős további eredmény lesz, s mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a három bölcs adekvát információkkal bírjon arról, mi is zajlik Magyarországon. Mert mi, akik egy politikai légtérben kényszerülünk élni a Fidesszel, tudjuk, hogy Orbán csak arra készül, hogy új fronton, új eszközökkel indítsa meg régi háborúját az európai értékek ellen. Tényleg arra készülünk, Vadai Ági szavait idézve, hogy a következő öt évben folyamatosan akadályozzuk azt a rombolást, ami révén Orbán a maga „illiberális” szintjére kívánja zülleszteni az európai demokráciát. Ez nem lehetetlen, ez nélkülözhetetlen munka.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !