A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a jordániai kollégájával, Ajmán Szafadival közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy mindkét ország olyan térségben található, amely rendkívül súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, miközben egyik sem okolható az őket körülvevő regionális feszültségekért. „Egyikünket sem terheli semmi felelősség ezen konfliktusok kialakulásáért, mégis azok között vagyunk, akik fizetjük ezeknek a konfliktusoknak az árát” – mondta.

Ebből a magyar embereknek jogosan van elegük. A magyar emberek békét akarnak, s az egész ország, az egész nemzet értetlenül áll azelőtt, hogy egyes európai politikusok rendkívül veszélyes őrültségeket beszélnek (...) Egyes európai politikusok katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, más európai politikusok pedig nukleáris fegyverek bevetéséről fantáziálnak

– tette hozzá.

„Akármelyik teljesül, az világháborút fog jelenteni, és annak megint mi fogjuk fizetni az árát, azok, akik a fegyveres konfliktusok közvetlen környezetében élünk” – folytatta. Közölte, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson az emberek letehetik a voksukat a béke mellett, és ezzel „megüzenhetik az őrültségeket beszélő európai politikusoknak, hogy elég”.

„És elegünk van abból, hogy a mi bőrünkre tesznek veszélyes nyilatkozatokat. Elegünk van abból, hogy egész Európát, sőt az egész világot háborúba akarják sodorni. Elegünk van abból, hogy Ukrajna kapcsán szárazföldi katonai csapatok küldéséről és nukleáris fegyverek bevetéséről beszélnek” – sorolta.

Magyarország és Jordánia együttműködése

Szijjártó Péter ezt követően leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben felértékelődött a stabil, megbízható és kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködések jelentősége, márpedig a Magyarország és Jordánia közötti kapcsolat épp ekként jellemezhető. Kiemelte, hogy Magyarország nagyra értékeli a közel-keleti ország szerepét a térségbeli stabilitás fenntartása, illetve a terrorizmussal és a szélsőségességgel szembeni küzdelem terén.

Úgy vélekedett, hogy az október 7-i izraeli terrortámadás egészen új korszakot nyitott a Közel-Keleten, a helyzet pedig biztonsági kockázatot jelent Európa számára is. Kifejtette, hogy a nemzetközi közösségnek az izraeli-palesztin konfliktus eszkalációjának megelőzésére, egy nyílt államközi háború kitörésének megakadályozására kellene összpontosítania.

Mi Jordánia stabilitását, józan észre alapuló hozzáállását azért is tartjuk kulcsfontosságúnak, mert úgy látjuk, hogy az ilyen, józan észre alapuló politikák jelentik a reményt arra, hogy a béke egyszer még ide visszatérhessen a Közel-Keleten. És természetesen el kell érnünk azt is, hogy soha többet a világon sehol ne ismétlődhessen meg olyan terrortámadás, amely október 7-én érte Izraelt

– jelentette ki.

Közölte, hogy több megállapodást is aláírtak szerdán, az egyik értelmében évente négyszáz jordániai hallgató tanulhat ezután is évente a magyarországi egyetemeken. Emellett közös képzési programot indítanak a fiatal diplomaták számára, továbbá szorosabbra fűzik az együttműködést a környezetvédelem területén is, illetve ifjúsági együttműködésbe kezdenek.

Mint írtuk, Szijjártó Péter kedden Japánban járt, ahol a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.