A Nézőpont Intézet átkonvertálta a hétfői európai parlamenti választás eredményeit az országgyűlési választási struktúrára, és arra jutott, hogy újra kétharmados országgyűlési többségbe kerültek volna a kormánypártok.
„Több ellenzéki vezető is az előrehozott országgyűlési választásokat tette a vasárnapi európai parlamenti választások tétjévé. Dobrev Klára a Fidesz veresége esetén, míg Magyar Péter a Fidesz esetleges 40 százalék alatti eredménye kapcsán emlegette az előrehozott választások szükségességét. Bár egyik várakozás sem teljesült, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok európai parlamenti választási eredményei milyen parlamenti arányokat jelentettek volna egy országgyűlési választáson” – olvasható az intézet elemzésében.
A Nézőpont kifejtette, hogy az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna.
„Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna” – áll a modellszámításban, amelyben a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, és abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették.
Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.
A Nézőpont szerint ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna: „A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).”
Ezen felül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számoltak, mellyel „ha nem számítanánk a becslésünkben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem.”
Június 9. történelmi nap volt, hiszen első alkalommal tartották egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az eseményeket az Index percről percre tudósításában követtük. Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk.
(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 10-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)