Az európai parlamenti választások eredménye után egyáltalán nem jár semmilyen állami támogatás a pártoknak, így nem ezért fontos a jó szereplés az indulóknak. Cservák Csaba alkotmányjogász-professzor szerint ez egyfajta főpróbája a 2026-os parlamenti választásoknak, és akik itt jól szerepelnek, azok nagyot lépnek afelé, hogy a két év múlva esedékes választásokon is jó eredményt érjenek el. Ott pedig már bőven jár állami támogatás – mondta Cservák az InfoRádiónak.

A parlamenti választásokon az egyéni és listás eredmények súlyozott átlaga alapján egy százalék fölötti pártok kapják meg a legjelentősebb állami támogatást. Ezenkívül a parlamenti ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kapják meg a teljes összeget

– mondta a professzor. Emellett arról is beszélt, hogy a pártok alapíthattak a saját politikai céljaikkal összefüggő tudományos és kulturális pártalapítványokat, és a jelöltállítások után is jár némi dotáció. 

A jelenlegi szavazásnál a pártok célja, hogy megméressék magukat egy valódi kampányban, és megtudják, hogy milyen eredményre predesztinálja őket 2026-ban. Viszont amelyik párt vagy személy bejut az önkormányzatba, illetve listán az Európai Parlamentbe, azok a képviselői mandátumon kívül kapnak egyfajta keretet szakértőkre, tanácsadókra, tehát valamilyen támogatást mégiscsak kapnak. „Tehát ha alulról szerveződik egy párt, nyilvánvalóan csak magánszemélyek adományaira hagyatkozhat, és ez az egyetlen módja annak, hogy állami dotációhoz jusson” – mondta az alkotmányjogász.

Hozzátette, hogy a pártok finanszírozásának nagy része állami támogatásból jön, emellett magánszemélyeknek van lehetősége adományozni a számukra szimpatikus párt részére, de a külföldi támogatást „szigorúan korlátozza a törvény, nyilván a szuverenitás védelmében”.