Egy friss jelentés szerint gyakran félreértelmezik az Európai Unió Alapjogi Chartáját a polgárok, írja a Bruxinfo.hu

Az Alapjogi Chartát már több mint egy éve kötelező figyelembe venni az új, európai jogszabályok megalkotása során, elsősorban az EU-s intézményekben, vagyis az Európai Parlamentben, a Tanácsban és az Európai Bizottságban. A nemzeti hatóságoknak szintén alá kell vetniük magukat a Chartának, amikor uniós jogszabályokat hajtanak végre.

A Bizottság most először tett közzé egy értékelő jelentést, melyben azt tekinti át, miként sikerült a Chartában foglaltakat a mindennapokban megvalósítani.

Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a jogok érvényesítése első fokon a nemzeti bírák feladata a nemzeti alkotmányok szerint, a Charta pedig elsősorban az uniós intézményekre alkalmazandó. „Amikor azonban az uniós jog alkalmazandó, nem engedjük, hogy az alapvető jogokat bármilyen sérelem érje” – tette hozzá.

Bár a Bizottság szerint az uniós polgárok nagy érdeklődést tanúsítanak a Charta érvényesítése iránt, a testülethez beérkezett levelek háromnegyede az uniós jog hatáskörén kívül esett. A levélírók gyakorta félreértelmezik a Charta céljait, az EU ezzel kapcsolatos szerepét, illetve azt, hogy mikor alkalmazandó a Charta és mikor nem.

Pedig a Charta egy sor olyan szakpolitikai területen alkalmazandó, ami az EU hatáskörébe tartozik. Ilyen volt a testszkennerek repülőtéri használatával kapcsolatos vélemény, melyben a Chartára hivatkoztak, vagy az Európai Bíróság azon állásfoglalása, miszerint a férfiakra és nőkre kivetett biztosítási díjak különbsége nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és nem egyeztethető össze a Chartával.