Az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes‑óceáni térség országainak parlamenti képviselőinek budapesti közös ülésén bemutatták és szavaztak arról a jelentésről, mely megállapította: jelenleg 2 és fél milliárd ember él a legalapvetőbb higiéniai feltételeknek sem megfelelő körülmények között, a fertőzött víz pedig évente másfél millió ember haláláért felelős. Az ülésen arról is beszéltek, hogyan lehetne változtatni mindezen, írja az EP honlapja.
Tiszta vízhez jutni alapjog, több mint egymilliárd ember számára azonban mégsem elérhető, mivel a fejlődő országokban az ipari hulladék 70%-a ártalmatlanítás nélkül kerül a természetbe, ahol igen gyakran megfertőzi és beszennyezi a vizeket.
A vízkészlet szennyeződéséért így elsősorban az ipari és a mezőgazdasági tevékenység, illetve a kezeletlen szennyvíz a felelős, de az ivóvízbázist mégsem ez, hanem az ürülék fertőzi meg leggyakrabban. A fertőzött víz és az elégtelen higiéniai körülmények miatt az ENSZ adatai alapján húsz másodpercenként hal meg egy gyermek.
„A jó higiéniai körülmények és a szükséges infrastruktúra biztosítása az egészség legfontosabb záloga” - mondta Christa Klass, a jelentés egyik készítője. A vízvezeték-hálózat kiépítése, és a szennyvíztisztítás feltételeinek megteremtése azonban drága és sok AKCS-ország nem tudja előteremteni rá a pénzt. Pedig az egyre intenzívebb városiasodás miatt a csatornahálózatok kiépítése is egyre sürgetőbb, a fejlesztési tervek szerint 2015-re felére csökkenthetik azok számát, akik nem jutnak tiszta vízhez.
A parlamenti ülésen több megoldási javaslatot is felvetettek a résztvevő képviselők, például több kutat kell fúrni a falvakban és az egyre növekvő bádogvárosok környékén, illetve minél többet kell fertőtleníteni és klórtablettákat osztani a lakosságnak. Az ipari szennyezését az uniós tagállamok és az AKCS-országok közös fellépése tudná csökkenteni, így elkerülhető volna, hogy az ipari és mezőgazdasági tevékenység, az erdőirtás beszennyezze a vízkészletet.
„Következetesnek kell lennünk. Egyrészt kiállunk a fejlesztési célok teljesítése érdekében, másrészről viszont az európai bányászcégek következmények nélkül szennyezhetik a vizeket, mert nem ragaszkodunk ahhoz, hogy Európán kívül is betartsák a környezetvédelmi előírásokat” - mondta Fiona Hall liberális, brit képviselő.
Az erdőírtás szabályozása azért is lenne fontos, mert a vízkészlet biztosításában nagy szerepet kapnak az esőerdők, és szintén ők gondoskodnak a víz körforgásáról is. Az esőerdő ugyanis nagy mennyiségű szén-dioxidot köt le, segít a hőmérséklet szabályozásában és a csapadékképzésben is. „Ha nem szentelünk elég figyelmet a klímaváltozásnak, akkor kiapadnak a vízkészletek. Meg kell védenünk az esőerdőket, amelyek védik a vízforrásokat” - mondta Bobbo Hamatoukour, kameruni jelentéstevő.
A fejlesztéseket valószínűleg a2004 óta létező Európai Fejlesztési Alapból finanszíroznák, melyből a következő két évben 200 millió eurót költetnének az alapvető higiéniai feltételek megteremtéséhez és az infrastruktura kiépítéséhez az AKCS-országokban.