A nagyvállalatoknál vezető pozíciókban dolgozó nők számának növelését, az egyedülálló anyák helyzetének javítását és a már bevált, diszkriminációellenes gyakorlatok tagállamok közti cseréjét szorgalmazza az EP nőjogi bizottsága.
Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága tegnap tárgyalta Barbara Matera olasz néppárti képviselő jelentéstervezetét az egyedülálló anyák helyzetéről, illetve Rodi Kratsa-Tsagararopoulou, a Parlament alelnöke és a nőjogi bizottság tagjának jelentését a nők üzleti életben betöltött szerepéről, melyről idén júniusban szavazhat az EP.
Az európai nagyvállalatok igazgatótanácsának tagjai átlagosan csak tíz százalékban nők, miközben felsőfokú diplomával a nők hatvan százaléka rendelkezik. A görög Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, a nőjogi bizottság tagja azért küzd, hogy a nők jobb helyzetbe kerüljenek a cégek vezetőségi csoportjain belül.
A nők aránya a vezetői posztokon a nagyvállalatoknál nagyon kevés. A jelenlegi ütemben nagyjából ötven év kéne ahhoz, hogy a vezetőségek negyven százaléka nőkből álljon ki. Természetesen a helyzet országonként változó. "Figyelembe kell venni az európai sokszínűséget, mivel minden országnak megvan a saját ritmusa, és ezek nem mindig esnek egybe" - mondta Kratsa-Tsagaropoulou a nőnapon adott interjújában.
Franciaországban 2015-ig minden, ötszáz főnél többet foglalkoztató, illetve 50 milli euró éves költséget elérő cégnek 40 százalékra kell emelnie női alkalmazottai számát. Spanyolország hasonló intézkedést fogadott el, Olaszország pedig erősen gondolkozik a bevezetésén.
A képviselőnő jelentését a parlament május 25-ei ülésén tárgyalták meg, ahova meghívták az Európai Bizottságot is, hogy felállítsák a jövőbeli célokat, és megbeszélték azt is, hogy esettanumányokat készítenek és a már bevált praktikáikat is kicserélik. Hogy a jelentés hivatalosan elfogadottá váljék, az EP-nek is el kell fogadnia azt, amire előreláthatólag a júliusi plenáris ülésen kerülhet sor.
Ugyanez a bizottság tárgyalta Barbara Matera olasz néppárti képviselő jelentéstervezetét is az egyedülálló anyák helyzetéről, és elfogadták Járóka Lívia EP-képviselő két módosító indítványát is a roma nők foglalkoztatásáról, valamint a diszkriminált közösségek és a szervezett bűnözés kapcsolatáról.
Járóka, aki a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke is, a tagállamokban működő esélyegyenlőségi hivatalok erőteljesebb szerepvállalását sürgette, hogy megszűnhessen a gyermeküket egyedül nevelő anyák elleni diszkrimináció. A képviselőnő szorgalmazta emellett az anyaotthonok férőhelyeinek bővítését, valamint az Európai Unióban bevált jó gyakorlatok cseréjét is. Ez utóbbira a néppárti politikus példaként említette azt a több országban is működő kezdeményezést, miszerint üzleti csoportok vállalják az egyedülálló anyák segítését és az anyaotthonok finanszírozását.
Járókának egyébként jó napja volt: délután két módosító javaslatát is jóváhagyta a bizottság. A kis- és középvállalkozásokban dolgozó női vállalkozókról szóló jelentéshez fűzött indítványában arra kérte a tagállamokat, vizsgálják meg a roma nők önfoglalkoztatása előtt álló akadályokat, segítve például azokat a programokat, melyek lehetővé teszik a roma női vállalkozók egyszerű, gyors és kis költséggel járó regisztrációját.
A szervezett bűnözésről szóló jelentéshez benyújtott másik módosító indítványában a többszörös diszkriminációval szembesülő közösségeken belüli felvilágosítás szükségességére hívta fel a figyelmet, mert ezek a közösségek nagyobb eséllyel válnak szervezett bűnözői csoportok áldozataivá.