Az Európai Parlament egy legalább öt százalékos növekedést szorgalmaz az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti költségvetésében, a tagállamok közül sokan viszont befagyasztanák a büdzsét a 2013-as szinten. Az ügyben az uniós intézmények közül először a Parlament nyilvánított véleményt, és bár a képviselőknek is vannak ötletei a spórolásra, a növekedést elkerülhetetlennek tartják.
A 2014-2020-as uniós költségvetés növeléséről szavaztak a Parlament júniusi plenáris ülésén. A pénzügyi és gazdasági válsággal foglalkozó különbizottság jelentését 468 igen, 134 nem és 54 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők, vagyis azoktól a tagállamokhoz, akik a következő uniós költégvetési szintet a 2013-as szinten akarják befagyasztani azt kérik, nyilatkozzanak, mely uniós programokat vagy projekteket vetnék el a csökkentés érdekében.
Véget kell vetnünk annak a rossz szokásnak, hogy politikailag elkötelezzük magunkat, majd a szükséges forrásokat nem biztosítjuk. Az uniós költségvetés csökkentése nem egy járható út azok számára, akik egy versenyképes Európában hiszünk - mondta Salvador Garriga Polledo, portugál, néppárti jelentéstevő szavazás után.
A többéves keretnek az EU 2020 stratégiában meghatározott prioritásokat kell tükröznie. Nem kitalált okokból szorgalmazzuk a keret növelését, hanem mert egy reális, megvalósítható költségvetést szeretnénk," tette hozzá Jutta Haug német szocialista képviselő, a különbizottság elnöke.
A Parlament meg van győződve róla, hogy a már betervezett kiadások és kötelezettségvállalások legalább öt százalékos költségvetés-növekedést vonnak maguk után. A képviselők szerint nem életképes a büdzsének a 2013-as kiadások szintjén való befagyasztása.
Az EP ezért arra szólítja fel a növekedést ellenző a tagállamokat, hogy határozzák meg azokat a területeket, ahol uniós programokat vetnének el a költségvetés csökkentése érdekében.
A kiadáscsökkentési tervek a már betervezett kutatásra és innovációra, infrastruktúra-fejlesztésre, EU-bővítésre és külpolitikai célokra fordított forrásokat veszélyeztetik különösen, a regionális és a mezőgazdasági politikára elkülönített pénzt a jelenlegi szinten kell tartani. Emelnének viszont az energetikai infrastruktúra fejlesztésén, de csökkentenék az adminisztrációs költségeket, például azzal, ha a Parlamentnek csak egy székhelye lenne, áll a jelentésben.
A Parlament azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy átmeneti kategóriát azoknak az országoknak, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75 és 90 százaléka között mozog, így akarják garantálni további fejlődésüket.
A képviselők kritizálták a jelenlegi finanszírozási rendszert, amiért az túl bonyolult és szinte teljesen a tagállami hozzájárulásokból áll össze. A Lisszaboni Szerződés szerint a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni, emiatt a valódi saját uniós források bevezetését kell elősegíteni. A jelentés szerint egy valódi, saját forrásokból finanszírozott költségvetés igazságosabb, átláthatóbb, egyszerűbb és méltányosabb lenne, anélkül, hogy az európai polgárok számára külön adóterheket jelentene.
Követelnék viszont mindenféle engedmény, kivétel és kiigazítási mechanizmus megszüntetését, mert ezek véleményük szerint burjánzanak a jelenlegi rendszerben.
Ugyanekkora baj, hogy a jelenlegi többéves keret kevés rugalmasságot enged az évi költségvetések meghatározásában, vagyis váratlan események esetén nagyon nehéz forrásokat átcsoportosítani. Ennek orvoslására egy globális tartalék felállítását szorgalmazzák, ami az éves költségvetések fel nem használt, eddig az államoknak visszautalt részeiből állna össze.
Az Európai Bizottság június 29-én mutatja be saját javaslatait: egyet a többéves keretről, egyet az Unió saját forrásairól, és ezután kezdenek egyeztetni a Tanáccsal. A jelenlegi többéves keret 2013 végén jár le.