Magyarország ügyes EU-elnök volt, de az ország rossz megítélése is oka lehet annak, ha a féléves ciklusunk végéig nem sikerül elfogadtatni a hatos, gazdasági témájú jogszabálycsomagot - mondta Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő. Hetényi Géza külügyminisztériumi főosztályvezető szerint az ügy már nem a mi kezünkben van és a döntést nem befolyásolja a renoménk.
Szakmai szempontból sikeres a magyar uniós elnökség, politikailag viszont évtizedek óta nem volt annyira rossz Magyarország megítélése, mint az uniós elnökség alatt - fejtette ki Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szerdán sajtótájékoztatón.
Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának budapesti rendezvényére Brüsszelből, a Magyar Televízió stúdiójából bejelentkező politikus elmondta: a magyar szakemberek kiváló teljesítményt nyújtottak a június végén befejeződő elnökségi periódusban. Munkájukat a gazdasági kormányzást erősítő, hatos jogszabálycsomag koronázhatná meg, de mivel a tervezetben egy ponton még vita van, előfordulhat, hogy a csomagot csak a magyar elnökség után fogadják el.
Egy erős, jó presztízsű kormány sokkal könnyebben tudta volna átvinni a politikai akaratát - mondta Tabajdi, majd hozzátette: Magyarország megítélése évtizedes mélyponton van, elsősorban a médiatörvény és az új alkotmány miatt.
Hetényi Géza, a Külügyminisztérium uniós gazdaságpolitikai főosztályának vezetője úgy vélte: a jogszabálycsomag sorsát nem Magyarország megítélése befolyásolja, mivel a magyar elnökség mindent megtett a sikerért, az ügy alakulására azonban már nincsen hatása.
A tagállamok kormány- és államfőit tömörítő Európai Tanács és az EP között nézeteltérések egész sora feszült az egyeztetések kezdetén, a magyar elnökség által viszont egy kivételével valamennyi ügyben sikerült egyetértésre jutni - mutatott rá Hetényi. Hozzátette: a terjedelmes, hat jogszabályból álló csomagban most már csupán egy mondat körül van vita, mely a fordított minőségi többséggel történő szavazásról szól.
Az EP álláspontja szerint az lenne jó, ha a tagállamok elleni úgynevezett túlzott deficit eljárás, vagyis a GDP három százalékát meghaladó államháztartási hiány csökkentésére szolgáló intézkedéssorozat előtt, a preventív, vagyis megelőző időszakban a tagállamok a szankciókról fordított minősített többséggel szavaznának.
Ez a gyarkolatban azt jelentené, hogy a szankciók csak akkor nem lépnek életbe, ha a tagállamoknak legalább a kétharmada a szankciók ellen voksolna, ennél kisebb arány esetén pedig automatikusan hatályba lépnek a javasolt szankciók. Az Európai Tanács viszont azt szeretné, ha a kétharmados többség a szankciók életbe léptetéséhet, nem pedig elvetésükhöz kellene.
Az EP csütörtökön szavaz a hatos csomagról. Hetényi Géza szerint a testület várhatóan elfogadja majd a jogszabályokról készült parlamenti jelentéseket, a Tanács és az EP közötti vitás pont miatt azonban nem lesz megállapodás, így újból neki kell futni az egyeztetéseknek.
Mivel a Tanács legkorábban csütörtökön, a mini-plenáris üléssel egy időben tárgyalhatja a kérdést, napirendet pedig csak Herman Van Rompuy, a tanács állandó elnöke változtathat, ezért valószínűtlen, hogy még a soros elnökség lezárulta előtt sikerül tető alá hozni a megállapodást.