Az EP szerint meg kell tiltani a nukleáris hulladék Unión kívüli országba történő exportját, kivéve, ha az újrahasznosítás céljából történik, és utána visszakerül az EU-ba. A hulladék EU-n belüli exportjáról a tagállamoknak kétoldalú megállapodásokat kell kötniük. Az EP bővítené a tagállami ellenőrző hatóságok hatáskörét, és sürgeti a hulladék föld alá temetésével szembeni alternatívák kidolgozását.
A javasolt irányelv értelmében minden tagállamnak ki kéne dolgoznia olyan szabályokat és programokat, amelyek biztosítanák, hogy a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot biztonságosan dolgozzák fel és helyezzék el. Az unós tagállamoknak nyilvántartást és működési tervet kellen készíteniük a nukleáris hulladék kezelésére szolgáló létesítményekről, felmérve azt is, hogy mi történne azok bezárását követően.
Romana Jordan Cizelj néppárti, szlovén képviselő, a jelentés szerzője a tegnapi plenáris vitán elmondta: "Az Európai Parlament többször is kérte, hogy szülessen egy irányelv a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozásáról. A fukushimai nukleáris baleset bebizonyította, hogy a Parlamentnek igaza volt. Mi támogatjuk egy ilyen irányelv ötletét, és azt szeretnénk, hogy az erős és egyértelmű legyen." Az állásfoglalást 489 igen, 52 nem szavazat és 75 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Parlament plenárisa.
A képviselők között az egyik legvitatottabb téma az volt, hogy lehessen-e engedélyezni a nukleáris hulladék EU-n kívüli országokba irányuló exportját. A plenáris szavazáson végül a Parlament energiaügyi szakbizottságának véleményével szemben 311 igen, 328 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett elvetették ezt a javaslatot.
A Parlament plenárisa viszont elfogadta szocialista frakció azon javaslatát, hogy a nukleáris hulladékot csak újrahasznosítás céljából lehessen exportálni és csak azzal a feltétellel, ha azt követően az export visszakerül az EU-ba. A szocialista és a liberális frakció emellett ragaszkodott az Európai Bizottság eredeti javaslatához, hogy minden tagállam saját maga lenne felelős az általa termelt nukleáris hulladék elhelyezéséért, és csak kétoldalú megállapodások alapján lehetne a hulladékot más uniós tagállamba exportálni. A zöldpárti frakció csak kis mennyiségű hulladék esetén és csak az Unión belül engedélyezte volna az exportokat, míg a baloldali frakció az EU-n belüli exportokat is megtiltotta volna.
A radioaktív hulladék kezelésével foglalkozó munkásoknak megfelelő védelmet és képzést kell biztosítani - ehhez ragaszkodtak a képviselők, akik azt is támogatták, hogy az illetékes hatóságoknak erősítsék meg a vizsgálati hatáskörüket is. A tagállami hatóságokat az EP szerint fel kell hatalmazni arra, hogy rendszeres biztonsági vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzenek, és ahol szükséges, tegyék meg a szükséges végrehajtási intézkedéseket.
A Parlament támogatta azt is, hogy intenzívebb kutatást végezzenek annak érdekében, hogy alternatívát találjanak a nukleáris hulladék föld alá temetésével szemben. Ezzel szemben az Európai Bizottság javaslatában az áll, hogy a hulladék mélygeológiai elhelyezése a radioaktív hulladék végső elhelyezésének legbiztonságosabb módja.
Az Európai Bizottság 2010 novemberében ismertette eredeti javaslatát. Az irányelv alapja az Euratom-szerződés, és konzultációs eljárás keretében döntenek róla. A Tanács azt követően hozza meg a döntését, miután megkapta a Parlament állásfoglalását.