„Örülök az eredménynek - mondta Corinne Lepage, a Parlament francia, liberális jelentéstevője a szavazás után, melyet 548 igen, 84 nem és 31 tartózkodás mellett támogattak a képviselők. - Nehéz kérdésről van szó, amely évek óta foglalkoztatja a közvéleményt. Ha sikerül a Tanáccsal is megállapodni, akkor a tagállamok dönthetnek majd a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról.”

A Bizottság nem ezt akarta

Az Európai Bizottság javaslata eltért az EP-étől: a tagállamok az ő elképzelésük szerint nem hivatkozhatnának egészségügyi vagy környezetvédelmi okokra, mikor a génmódosított növények termesztése ellen tiltakoznak. A Parlament szerint viszont a tagállami tilalmak csak akkor állhatnak szilárd jogi alapon az esetleges nemzetközi kereskedelmi jogi viták során, ha környezetvédelmi érvekre is támaszkodhatnak.

Ilyen érv lehet például a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia, a biológiai sokszínűség megőrzése vagy a megfelelő adatok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a génmódosított növények termesztésének milyen negatív következményei lehetnek a környezetre.

A másik, tagállamokra váró megoldandó probléma a génmódosított növények keveredése a nem génkezelt növényekkel. Ha ez mégis megtörténik, a felelősöknek anyagi felelősséget kell vállalniuk az okozott károkért.

A termelésről még mindig az unió dönt

A Parlament javaslata nem változtat azon, hogy továbbra is uniós szinten hagyják jóvá a génmódosított növények termesztését, a képviselők viszont felhívták a Bizottság figyelmét, hogy az ezzel kapcsolatos iránymutatásokon javítani kell.

Jelenleg két genetikailag módosított növény termesztése engedélyezett uniós szinten: egy kukoricafajtáé és a keményítőgyártásra kifejlesztett burgonyáé. Kereskedelmi célokból csak néhány tagállam termeszti ezeket a növényeket, több tagállam viszont - köztük Magyarország is betiltotta termesztésüket, sőt a tilalom az új magyar alkotmányban is szerepel.