Ahogy azt már megszokhattuk, az Európai Parlament múlt heti strasbourgi plenáris ülésén rendkívül változatos kérdések kerültek a képviselők elé – így például egy jelentés az Európa-szerte 600 ezer embert foglalkoztató méhészeti szektor egyik fontos problémájáról, a méhek környezeti károk miatti pusztulásáról.
De az EP a méheknél átfogóbb problémákat is napirendre tűzött. A képviselők az európai gazdasági kormányzásról vitáztak José Manuel Barrosó főbiztossal, Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével, vlaamint Jean-Claude Junckerrel, az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetőjével. A frakcióvezetők véleménye alapján az az álláspont rajzolódott ki, hogy amennyiben módosítják az uniós szerződéseket, azt mindenképpen a nemzeti parlamentek és az Európa Parlament bevonásával kell megtenni.
Mint minden héten, az EP most is kiemelten tárgyalta a gazdasági válság fejleményeit és megoldási lehetőségeit. Ezúttal a november 28-án esedékes EU-USA csúcs előkészületeként fogalmazta meg ajánlásait, melyek a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzésében szorosabb összefogást tartanak kívánatosnak. Az EP kifejezte igényét arra is, hogy a csúcson a tárgyalófelek tűzzék napirendre a palesztin, szír, líbiai és iráni helyzetet . Az Európai Parlament a durbani ENSZ-klímakonferenciára is megfogalmazta ajánlásait. Eszerint támogatni kell a kiotói jegyzőkönyv célkitűzéseinek továbbvitelét, sőt, a kitűzötteknél merészebb célokat kell megfogalmazni. Az EP ugyanis már többször kifejtette, szeretné, ha 2020-ra 20 százalékkal csökkenne az Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A Parlament a munkahelyteremtés problémájának megoldásához igyekezett a maga eszközeivel is hozzájárulni, amikor a héten elfogadta a szakképesítések kölcsönös elismerésének egyszerűsítésére javaslatot tevő ajánlást. Ennek életbe lépésével a remények szerint a jövőben kevesebb adminisztráció akadályozná majd a szakemberek külföldi munkavállalását.
Az EP elfogadta azt a javaslatot is, amely korlátozza a hitelmulasztási csereügyletekkel (CDS) való kereskedelmet és ezek shortolását. A CDS egy származékos pénzügyi termék, amellyel fizetésképtelenség ellen biztosíthatja be magát a vásárló. Az új szabályozással gyakorlatilag megszűnnek bizonyos típusú CDS-ügyletek, és ez a remények szerint megnehezíti majd az egyes országok fizetésképtelenségére való spekulációt.
Az EP döntött arról is, hogy Robert Guédiguian filmje, a „Les neiges du Kilimandjaro” (A Kilimandzsáró hava) kapja idén a Parlament filmdíját, a LUX-díjat. A film napjaink társadalmi egyenlőtlenségeit és szociális dilemmáit mutatja be, és felhívja a figyelmet a mindennapi tolerancia fontosságára. Egy másik, szintén a mozival kapcsolatos kérdés is napirendre kerül a strasbougi plenáris héten: az EP uniós támogatással szeretné korszerű digitális eszközökkel felszerelni a kis, független európai filmszínházakat.
A héten tartottak vitanapot a romák helyzetéről, melyen a képviselők azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy tegyen többet a diszkrimináció felszámolásáért és a romák elleni atrocitások megakadályozásáért. A felszólaló EP-képviselők – köztük a néppárti Járóka Lívia – felszólították a tagállamokat, hogy 2011 végéig készítsék el nemzeti romastratégiájukat, melynek keretében konkrét lépéseket lehet tenni a romák lakhatási körülményeinek javítása, munkaerő-piaci integrációja, egészségügyi helyzetének javítása és képzettségi szintjének növelése érdekében.
Az EP ajánlást fogalmazott meg az évi 10 millárd eurós forgalmat lebonyolító online szerencsejátékok piaci szabályzásával kapcsolatban is. A kompromisszumos parlamenti álláspont szerint a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önállóan szabályozzák az online szerencsejátékokat, de mindenképpen együtt kell működniük a határon átnyúló, illegális fogadások felszámolása, a gyermekek védelme, valamint a szerencsejáték-függőség megelőzése és kezelése érdekében.