Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén került napirendre a magyarországi helyzet. A testület Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójának beszámolóját hallgatta meg rólunk, aki azt mondta, hogy a Bizottság a bírák nyugdíjazásának magyarországi szabályait illetően az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését, a bíróságok és az adatvédelmi hatóság tekintetében pedig a függetlenség meglétét vizsgálja leginkább.
Az igazságügyi főigazgató az uniós biztosok jövő keddi ülésére ígérte a magyar törvények teljes körű elemzését, mely a későbbiekben a döntések – köztük akár a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás megindításának is – alapjául szolgálhat.
A beszámolóról rendezett vita során a frakciók – nem meglepő módon – igen eltérő véleményeket fogalmaztak meg. A Magyarországgal szembeni uniós eljárást sürgető liberálisok nevében felszólaló Renate Weber román képviselő szerint például az Európai Parlamentnek nem kellene feltétlenül az Európai Bizottságra várnia, „szükség esetén” saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban. Weber szerint ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, melyet a magyar törvények sértenek, akkor is ott vannak a Lisszaboni Szerződés második cikkében felsorolt uniós alapértékek – így például a demokrácia, a szólásszabadság vagy a jogállam –, melyek megsértésére hivatkozva fel lehet lépni. A liberálisokat támogató zöldek szónoka, a portugál Rui Tavares azt a költői kérdést tette fel: Vajon ma felvennének-e az Unióba egy olyan tagjelölt országot, mely a magyarországiakhoz hasonló törvényeket alkotna?
A néppártiak illetve a szocialisták a vita során óvatosabb álláspontot fogalmaztak meg, ami arra utalhat, hogy a két legnagyobb frakció nem kötelezte el magát a cselekvés mellett. A Fideszt is soraiban tudó Néppárt nevében felszólaló Frank Engel szerint az Európai Parlamentnek a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottság elemzését. A luxemburgi képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormányzat már vállalta azt, hogy szükség esetén lépni fog a vitatott törvények ügyében. Az uniós eljárás kezdeményezéséből kihátrálni látszó szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga felvetette annak lehetőségét, hogy a különböző intézmények vonatkozásában felmerülő hasonló jellegű aggályok arra utalhatnak, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen. A szocialista képviselő szerint ennek felismerése a jogi válaszon túl akár „politikusabb” választ is indokolttá tehet.