A Vajdaságban élő kisebbségek képviselői maguk mutatták be az Európai Parlamentben a nemzeti tanácsaik működését. A szlovén liberális EP-képviselő, Jelko Kacin, a Vajdaság brüsszeli képviseleti irodája és a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (Hunineu) által szervezett eseményen a magyar, a román, a horvát és a szlovák kisebbség képviselője ismertette a maga álláspontját – írja az MTI.
Kacin szerint a kisebbségek a Vajdaság legnagyobb kincsei, a tartomány fejlettebb Szerbia többi részénél, és fejlődését az is segíti, hogy 3 uniós tagállammal határos.
Az EU a sokszínűségről szól
– mondta a szlovén politikus, aki szerint a kisebbségvédelem terén az elmúlt öt évben jelentős lépések történtek, ám úgy vélte, hogy a jogszabályok időszerű és következes megvalósítása néha elmarad. A képviselő a média, a nyelvhasználat és az oktatás területét emelte ki. Mint mondta, a kisebbségek ellen irányuló etnikai indíttatású incidenseket súlyos bűncselekményként kell kezelni.
A magyar nemzeti tanács részéről annak elnöke, Korhecz Tamás ismertette, hogy a szerb alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek demokratikusan választott nemzeti tanácsokban képviseltethetik magukat. Korhecz kifejtette, hogy a nemzeti tanácsok nem kizárólagos döntéshozó testületek, de minden, a kisebbségi identitást érintő kérdésbe beleszólhatnak, ezáltal a közösségek integrációját is elősegítik.
Korhecz Tamás szerint a nemzeti tanácsok rendszerének legnagyobb jelentősége, hogy létrejött egy demokratikus hatóság, amelyen keresztül a nemzeti kisebbségek hallathatják a hangjukat, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az őket érintő jogszabályok a nekik megfelelő módon valósuljanak meg.