Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi
– írta Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő, aki képeket töltött fel a Facebookra a Horn Gyula-terem avatásáról.
Az Európai Parlament brüsszeli székházában a Horn Gyula volt magyar miniszterelnökről elnevezett tanácskozótermet a héten avatták fel. Az eseményt az MSZP EP-delegációja szervezte, és azon a német Martin Schulz EP-elnök, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője, Udo Bullmann, a német szocialista EP-delegáció vezetője, valamint Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője méltatta Horn Gyula tevékenységét. Felszólalt Horn András, a néhai miniszterelnök unokája is.
Horn Németországban egyébként máig az egyik legismertebb magyarnak számít: 70. születésnapjára a Frankfurter Allgemeine Zeitung „A hidegvágós ember” címmel közölt róla portrét, kiemelve a vasfüggöny átvágásában játszott szerepét – míg Magyarországon sokszor karhatalmista múltját emlegetik fel. Germuska Pál szerint „nem egyszerűen a 15 ezer karhatalmista egyike, hanem a forradalom leverésében és a megtorlás megindításában kulcsszerepet játszó élcsapat kitüntetéssel elismert ifjú tagja volt”.
A megítélése körüli vitákat mi sem példázza jobban, mint hogy öt év eltéréssel Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is ki szerette volna tüntetni, de Mádl Ferenc, majd Sólyom László ezt megtorpedózta. Martin Schulz, az akkori Európai Parlament szocialista elnöke a temetésén is beszédet mondott, ahogy Hans-Dietrich Genscher egykori német alkancellár és külügyminiszter is.
A Fidesz EP-küldöttsége arra hivatkozva, hogy a néhai kormányfő személye megosztja a magyar társadalmat, ellenezte, hogy terem viselje Horn Gyula nevét.