A lengyel külügyminisztérium feljelentést tett az államügyészségen Janusz Korwin-Mikke, a radikális jobboldali, ellenzéki Új Jobboldali Kongresszus (KNP) elnöke, európai parlamenti képviselő ellen, amiért a minisztérium épületében pofon vágta Michal Boni volt közigazgatási és digitalizálási minisztert, a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) EP-képviselőjét.
Az MTI szerint az incidens a múlt pénteken történt a lengyel európai parlamenti képviselők találkozóján, amelyet a külügyminisztérium rendezett a tárca épületében. A veterán jobboldali politikus - közlése szerint - azért pofozta meg a volt minisztert, mert 1992-ben a parlament szószékén sértegette őt, miután az átvilágítási törvény elfogadását sürgette.
Idiótának és bolondnak nevezett, mert meggyanúsítottam, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Néhány évvel később bevallotta, hogy ügynök volt. Nem kért tőlem bocsánatot. Ezért úgy döntöttem, ha találkozom vele, lekeverek neki egyet
– jelentette ki Korwin-Mikke a Do Rzeczy című jobboldali hetilapnak.
1992-ben Boni felkerült Antoni Macierewicz akkori belügyminiszter híres listájára, amelyen a volt kommunista titkosszolgálattal együttműködő parlamenti képviselők és magas rangú állami hivatalnokok szerepeltek. A lista nyilvánosságra hozatala Jan Olszewski kormányának bukásához vezetett.
A KNP vezetője hangsúlyozta, hogy a pofont "diszkréten" adta, ám Boni az esetet azonnal a széles nyilvánosság elé tárta. "Most már sajnálom, hogy nem köptem le" - mondta Korwin-Mikke a TVN24 hírtelevíziónak. Az incidens után különböző pártokhoz tartozó politikusok bojkottra szólítottak fel a KNP elnöke ellen. Radoslaw Sikorski kijelentette, hogy amíg ő a külügyminiszter, Korwin-Mikke a minisztérium épületébe nem teheti be a lábát.
Boni 2007-ben, amikor Donald Tusk miniszteri tárcát ajánlott neki első kormányában, beismerte, hogy nyomás alatt 1985-ben együttműködési nyilatkozatot írt alá a kommunista titkosszolgálattal, de azt állította, hogy tényleges együttműködést nem folytatott, és nem ártott senkinek.
A ma 71 éves Korwin-Mikke 22 évig a politika peremére szorult, de az idei májusi EP-választásokon meglepetésre a harmadik helyen végzett euroszkeptikus pártjával. Hírhedtté vált az EU-t és a polgári demokráciát becsmérlő kijelentéseiről. A demokráciát "a többség zsarnokságaként" jellemezte, az Európai Parlamentről pedig azt mondta, hogy épületét eladja és bordélyt rendez be benne.
Korwin-Mikke 1991-ben már a parlament tagja volt, de az akkor benyújtott és a szejm által el is fogadott átvilágítási törvényjavaslatával előidézte Jan Olszewski kormányának bukását és a parlament feloszlatását. Azóta több parlamenten kívüli kis jobboldali formációt vezetett, és sikertelenül indult több elnökválasztáson.
Itt írtunk arról, hogy mostantól Korwin-Mikke pártja Brüsszelben is hirdetheti vitatott nézeteit, például azt, hogy az "Európai Unió a kommunizmus modern formája", a politikusok "tolvajok bandája", "az evolúció úgy formálta a nőket, hogy kisebb az intelligenciájuk", vagy hogy "nem érdemes paraolimpiát mutatni a televízióban, mert szép embereket kell nézni a helyes személyiségfejlődéshez".
Pártja követelései között van az adók eltörlése és a halálbüntetés visszaállítása. Az EU-t "rothadt struktúrának" tartja, és teljes egészében elutasítja. Korwin-Mikke pártja a felmérések szerint elsősorban a fiatalok, a középiskolások és az egyetemisták között népszerű.