A szakbizottságban 49-en voksoltak igennel, nyolc ellenében, négy tartózkodás mellett. Az EP plénuma várhatólag jövő heti strasbourgi üléshetén dönt a ratifikálásról.

Az MTI szerint az egyezmény a politikai jellegű előírások mellett mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást is magában foglal, ami heves ellenkezést váltott ki Moszkvában. Az orosz vezetés az egykori Szovjetunió egyes volt tagállamai között vámunió kialakítására törekszik.

A társulási egyezmény aláírását eredetileg tavaly novemberben az EU által szervezett vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám Viktor Janukovics, az akkori ukrán elnök moszkvai nyomásra az utolsó pillanatban elállt az aláírástól. Lényegében ez a fejlemény adta a gyújtószikrát a kijevi ellenzéki megmozdulások drámai kibontakozásához. A válság véres erőszakcselekményekbe torkollott, majd Janukovics bukásához vezetett.

Az időközben orosz agressziós cselekmények áldozatává vált Ukrajna új vezetésével az EU már alá tudta írni az egyezményt - két részletben, előbb a politikai részt, utóbb a szabadkereskedelmi övezetről szóló fejezeteket. Ezt az aláírást azonban még követnie kell a megerősítésnek - ratifikációnak - mind az EU-tagállamokban, mind Ukrajnában, mind pedig magában az uniós intézményrendszerben. Ez utóbbi részről a ratifikáció az EP feladata. Az EP plenáris döntését a külügyi bizottság állásfoglalásának kell megelőznie, ez történt most meg.

A szavazást megelőző vitában Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője elmondta: bár a zöldpárti EP-frakciónak, amelyhez ő maga is tartozik, vannak általános fenntartásai a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, ez esetben mégis igennel szavaz, alapvetően azért, mert ez az egyetlen hatékony módja az Ukrajnával való szolidaritás kinyilvánításának.