A kiállítás az UNESCO világörökségi listáján szereplő nyolc magyarországi helyszínnel: a budapesti Duna-parttal, a Várnegyeddel, az észak-magyarországi Hollókővel és környezetével, az Aggteleki cseppkőbarlanggal, a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal és természeti környezetével, a Pécsett feltárt ókeresztény temetővel, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a Fertő tóval és természeti környezetével, különleges madárvilágával és a Tokaji borvidékkel ismerteti meg a látogatókat.

Europa Nostra

Az európai döntéshozó testületek – köztük az Európai Bizottság és az Európai Parlament – kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kulturális emlékek védelmének, számos konkrét projekttel segítve az épített és az eszmei örökség megőrzésére tett erőfeszítéseket, valamint annak széleskörű megismertetését – mondta Bocskor Andrea.

Magyarország a világ öt olyan országának egyike, ahol külön törvény szabályozza a kulturális örökség védelmét – emelte ki a beszélgetés során Krasznai Zoltán, a Forster Gyula központ főosztályvezetője. Felhívta a figyelmet a kulturális örökség fogalmának változására, utalva arra, hogy míg néhány évtizede a műemlékvédelem többnyire csupán egy-egy épület állagának megóvását jelentette, mára megváltoztak az örökségvédelem feladatai. Az állagóvás helyett a kezelés, a hasznosítás, a folyamatos karbantartás került előtérbe – tette hozzá.

Ugyancsak a nem kormányzati szervek, a polgárok önszerveződésén alapuló civil kezdeményezések jelentőségét méltatta Piet Jaspert, a kulturális örökségek védelmét szorgalmazó Europa Nostra elnevezésű szövetség igazgatótanácsának tagja. Az önkéntes alapon szerveződő kisközösségek bevonása nem lebecsülendő kreatív erőt jelenthet, erősíti a közösség önbecsülését és azonosságtudatát – tette hozzá a helyi közösségek tagjait tömörítő páneurópai szerveződés munkatársa.