Az elnök kiemelte Tajvan szoros kapcsolatait az EU-val, valamint az európai tapasztalatok hatását a Kínai Köztársaságra. 

Hivatkozott a kiterjedt egyetemi hallgatói csereprogramra, mely „teljesen megváltoztatta a francia-német kapcsolatokat” a II. világháború után, arra ösztönözve őt, hogy erőteljesen támogassa a szorosközi egyetemi hallgatói cserekapcsolatokat, melyek várhatóan „csökkentik a félreértések lehetőségét és segítenek a béke megőrzésében.”

„Az Északi tengeri kontinentális talapzat körüli viták békés megoldása az 1960-as és 70-es években betekintést adott Ma elnök úrnak abba, hogyan lehet szuverenitási vitákat félretenni, miközben a forrásokon osztoznak. 2012-ben ezt a szellemiséget építette be a Kelet-kínai-tengeri Békekezdeményezésbe, mely a Japánnal létrejött halászati megállapodáshoz vezetett. A megállapodás révén megszűntek a halászati incidensek és nagymértékben növekedett a lehalászott mennyiség. Idén hasonló elv alapján terjesztette elő a Dél-kínai-tengeri Békekezdeményezést″, fogalmaz a közlemény. 

Az elnök hangsúlyozta, hogy 2008 óta, a Kínai Köztársaság alkotmányának keretében kormánya fenntartja a szorosközi status quo-t, nemet mondva az egyesítésre, a függetlenség kikiáltására és az erőszak alkalmazására. Az 1992. évi Megegyezés alapján Tajvan folytatta a Tajvani Szoroson belüli békés fejlődés előmozdítását. „Ennek eredményeként, az elmúlt 66 év történelmi hátterét figyelembe véve, még soha nem volt ilyen stabilitás és béke a szorosközi kapcsolatokban”, írják.

Tajvan kapcsolatai az elmúlt években folyamatosan bővültek az Európai Unióval, ezt bizonyítja, hogy 2011-ben a schengeni országok vízummentességet biztosítottak a tajvani nemzetiségűeknek, több ország követte ezt a példát, jelenleg 148 ország és terület biztosít vízumkönnyítéseket Tajvan állampolgárainak. Az elmúlt hét év során Tajvan 79 egyezményt írt alá az EU-val és európai országokkal, az oktatás, a vámügyek és tarifák, a fiatalok working holiday programjaihoz nyújtott jogi segítség, az élelmiszer biztonság, valamint a kutatás és fejlesztés területén.

Ezen kívül Tajvan az EU hetedik legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnere, világviszonylatban pedig a 19., míg az EU Tajvan ötödik legnagyobb partnere, valamint a külföldi beruházásokon belül jelentős forrást képvisel, tehát elérkezett az ideje annak, hogy a két fél tárgyalásokat kezdjen a kétoldalú beruházási megállapodásról.

Ma elnök úr aláhúzta Tajvan nemzetközi részvételét felelősségteljes döntéshozóként, békéltetőként, valamint humanitárius segítségnyújtóként, kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik az EU-val és tagállamaival a kapcsolatok további bővítése érdekében.

A videókonferencia az Európai Parlament Tajvani Baráti Társasági Csoportjának elnöke, Werner Langen kezdeményezésére jött létre, a beszédet kérdések és válaszok követték. A teljes szöveg és a videó a Köztársasági Elnök Hivatalának honlapján elérhető.