A levegőben lévő káros anyagok évente mintegy 400 ezer európai halálát okozzák, az új határértékek tiszteletben tartásával 2030-ig akár 40 milliárd eurót is meg lehetne takarítani, derül ki az Európai Parlament által szerdán elfogadott szakpolitikai csomagból.

SO2, NOx, NH3, CH4, NMVOC, por

A Parlament határértéket szabott meg

• a levegőbe jutó kén-dioxidra (SO2),
• nitrogén-oxidokra (NOx),
• ammóniára (NH3),
• metánra (CH4),
• a metántól eltérő illékony szerves vegyületekre (NMVOC),
• a PM2,5 mikrométernél kisebb szálló porra

vonatkozóan. A határértéket egyes vegyületekre 2020-ig, másokra 2030-ig kell elérni.

A képviselők szeretnék, ha a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló jövőbeli irányelv a levegőbe kerülő higany (Hg) mennyiségét is korlátozná, de a nemzeti kibocsátási határértékek megállapítása előtt hatástanulmányt kell készíteni.

A gazdaságnak is jobb, ha tisztább a levegő

A légszennyezésnek hatalmas emberi és gazdasági ára van. A savasodás és az eutrofizáció révén a természetet is károsítja, és nem áll meg a tagállamok határán" - mondta a konzervatívok és reformerek brit képviselője, Julie Girling. 

„A jelentés a valódi vezetés közben elvégzendő kibocsátási tesztek bevezetésének is lökést ad. Egyetértünk, hogy a nitrogén-oxidokkal sürgősen foglalkoznunk kell, hiszen a közvélemény a közelmúlt botrányai után lépéseket vár" - mondta a képviselő.

Majdnem félmillió ember halt bele a légszennyezésbe egy év alatt

2010-ben a levegőszennyezés Unió szerte több mint 400 ezer ember korai halálát okozta. Az Unió területének 62 százalékát sújtja eutrofizáció, köztük a Natura 2000 területek 71 százalékát. Az összkiadás évente 330 és 940 milliárd euró között mozog, amely magába foglal mintegy 15 milliárd euró veszteséget a le nem dolgozott munkanapok, 4 milliárd eurót az egészségügyi kiadások, 3 milliárd eurót a terménykiesés és 1 milliárd eurót az épületeket ért károk miatt (az Európai Bizottság adatai).