Az Európai Parlament csütörtökön egyetértését adta az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz, mely egy fontos első lépése Koszovó európai integrációjának. A megállapodás az EU és Koszovó közötti megerősített politikai kapcsolat és gazdasági integráció gerincét nyújtja majd.
„Ez nagyon jó hír és még egy fontos lépés Koszovó európai integrációja felé vezető útján. Most először lép szerződéses kapcsolatba az EU és Koszovó” – mondta a jelentés előadója, az osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek.
„Ezek után a szerződésnek késedelem nélkül hatályba kell lépnie. Ez egy nagyon fontos pozitív jelet küld majd a koszovói polgároknak és gazdaságnak. A megállapodás végrehajtása segíti majd a reformfolyamat intézményesülését. Egyúttal új lehetőségnek is terepet nyújt Koszovóban az EU-s kapcsolatok megerősítése, ezáltal hozzájárulva az egész régió stabilizálásához” – tette hozzá.
A megállapodás fejleszti az EU és Koszovó közötti politikai párbeszédet, kereskedelmi kapcsolatokat és szorosabb együttműködést tesz lehetővé több szektorban, köztük az energia, a környezetvédelem, az igazságszolgáltatás és a belügyek területén. Koszovó a megállapodás alapján fokozatosan az uniós normákhoz igazítja jogrendszerét, ellentételezésként pedig az EU kilátásba helyezte a vízumliberalizációt. A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy Koszovó vámmentesen exportálhasson az unióba.
A megállapodás az EU normák betartását is célozza a versenyjog, közbeszerzés, szellemi tulajdonjog, fogyasztóvédelem és a felelős kormányzás területén.
A Szerbiától való függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltott, zömmel albánok lakta Koszovó állami önállóságát Szerbia mindmáig nem ismerte el, de az Európai Unió közvetítésével éveken át folytatott egyeztetéseken ennek ellenére sikerült jelentős mértékben normalizálni Belgrád és Pristina viszonyát.
A Nyugat-Balkán országai Koszovó kivételével már mind megkapták az uniós vízummentességet. Önálló államként azonban öt uniós tagország – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – sem ismeri el, írta az MTI.
A Parlament egyetértésével a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is megkötheti az egyezményt, mely pár hónap múlva hatályba léphet. A megállapodás által érintett összes ügy az EU hatáskörébe tartozik, így azt az egyes tagállamoknak nem kell ratifikálniuk.