Emellett foglalkoznak az offshore-botránnyal, Lengyelországgal és külpolitikai kérdésekkel is.
A képviselők csütörtökön szavaznak az Uniós utas-nyilvántartási irányelvről (PNR), illetve az adatvédelemmel és a rendőrségi, bírósági célú adattovábbítással kapcsolatos új szabályokról, miután a Parlament és a Tanács mindkét ügyben megállapodásra jutott tavaly decemberben. A két témáról szerdán együttes vitát tartanak a plenáris ülésen.
A PNR irányelv arra kötelezné a légitársaságokat, hogy a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni harc jegyében adatokat szolgáltassanak az utasaikról az uniós tagországoknak. Az új adatvédelmi csomag célja, hogy EU-szerte olyan egységes és korszerű szabályok szülessenek, amelyek növelik a jogbiztonságot és a bizalmat a digitális egységes piacban.
A menekültek és migránsok Görögországból Törökországba történő visszaküldéséről született március 18-i, brüsszeli megállapodás lesz a témája annak a vitának, amit Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnökökkel szerda délután folytatnak a képviselők.
A megállapodás értelmében Törökország visszaveszi a területéről Görögországba nem szabályosan érkező menedékkérőket, az EU pedig minden visszavett szír menedékkérőért cserébe befogad egy már elismert szír menekültet. A szírek befogadását lebonyolító úgynevezett Önkéntes Humanitárius Befogadási Rendszer akkor lép életbe, amikor a Törökország felől érkezők száma érdemben csökkenni kezd. Az egyezmény egyúttal felgyorsítja a vízumliberalizációt, feltéve, hogy Ankara megfelel a vonatkozó követelményeknek.
A Parlament azt is megvitatja, hogy Törökország tavaly milyen reformeredményeket ért el az uniós csatlakozási folyamatban. A Johannes Hahn bővítési biztossal folytatott vita szerdán, szavazás a határozati javaslatról csütörtökön lesz. A javaslat szerint az országgal kötött migrációs megállapodást nem szabadna a csatlakozási tárgyalásokkal összekötni. A szöveg rámutat arra is, hogy bizonyos területeken – mint a jogállamiság, szólásszabadság és alapvető értékek – a reformok lelassultak vagy épp visszalépések történtek.
Egy kedden vitára és szavazásra bocsátott állásfoglalási indítvány szerint egy központosított menekültügyi rendszerben az EU jobban tudná kezelni a menekültek és migránsok érkezését. A javaslat amellett érvel, hogy ha az EU a harmadik országokból érkezőknek legális és biztonságos beutazási lehetőségeket biztosít, akkor ők nem fogják életüket csempészekre bízva kockára tenni.
A Roberta Metsola (Európai Néppárt, Málta) és Kashetu Kyenge (szocialisták, Olaszország) által jegyzett szöveg a dublini rendelet teljes felülvizsgálatát javasolja (ez a jogszabály állapítja meg, hogy melyik állam felelős a menedékkérelmek elbírálásáért), mivel így a felelősség arányosabban oszlana meg a tagállamok között és a kérelmeket gyorsabban lehetne elbírálni. A határozat kötelező Uniós szintű áttelepítési rendszert hozna létre és felszólítja a tagállamokat, hogy a menedékkérők azonnali áthelyezése kapcsán tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez.
A Parlament a Bizottság és a Tanács részvételével vitát tart a nemrég nyilvánosságra került Panama-iratokról, amelyekből mintegy 200 ezer offshore cég tulajdonosának kilétére derült fény. A tulajdonosok között számos politikus és híresség is van. A fő kérdés az, hogy az adóelkerülésről és pénzmosásról szóló hatályos uniós jogszabályok vajon működnek-e a gyakorlatban.
A Panama-iratokat a 2014-es Luxleaks adózási botrányt is felgöngyölítő Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű szervezet hozta nyilvánosságra. Az EP a Luxleaks miatt hívta életre az adózással foglalkozó különbizottságot, amely számos jogszabályi ajánlást készített egy átláthatóbb és igazságosabb uniós adórendszer létrehozása érdekében.
A Parlamentnek köszönhetően a 2015 májusában elfogadott pénzmosás elleni irányelv része lett, hogy a cégekben szerzett haszonélvezeti jogot is kötelező legyen regisztrálni. (A jogszabály átültetésének határideje 2017. június 20.). Ugyan ez az információ nem nyilvános, de a hatóságok és azok, "akiknek ehhez legitim érdeke fűződik" hozzáférhetnek az adatokhoz.
A közelmúltbeli terrortámadásokról, létező és új terrorellenes intézkedésekről vitáznak a képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőivel kedden. Az EP-képviselők feltehetően újból arra kérik a tagállamokat, hogy osszanak meg több információt egymással és a létező törvényi eszközökkel a gyakorlatban maximálisan éljenek.
Az Európai Parlament jelenleg számos olyan intézkedés kimunkálásán dolgozik, amelyek az Uniós polgárok biztonságát szavatolnák. A Tanács és a Parlament több megegyezést is kötött, amelyek az Europolra, a kiber biztonságra és a bűnüldözési célú adattovábbításra vonatkozik.
Ameddig kérdéses, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő-e és milyen hatása van a belső elválasztású mirigyekre, addig a Bizottságnak nem szabadna megújítania az Unión belüli forgalomba hozatali engedélyét, szögezik le a képviselők egy nem kötelező érvényű, szerdán szavazásra kerülő állásfoglalási indítványban. A glifozátot széles körben használják a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és kertművelésben is.
Az Európai Bizottság ahelyett, hogy automatikusan 15 évre, korlátozás nélkül meghosszabbítja az engedélyt, kezdeményezzen inkább független vizsgálatot és hozzon nyilvánosságra minden tudományos eredményt és adatot, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság használt a glifozát tanulmányozása kapcsán, mondja a jelentés.
Az engedélyezésről szóló döntést a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának nemzeti szakértői hozzák, akik minősített többséggel fogadhatják, vagy utasíthatják el az Európai Bizottság javaslatát. Ha nincs ilyen többség, akkor az Európai Bizottságon múlik az engedély kiadása.
A glifozát egy igen gyakran használt, széles spektrumú gyomirtó, amelyet a '70-es években szabadalmaztattak és hoztak forgalomba. Miután a szabadalmi jog az ezredfordulón lejárt, sok száz glifozát tartalmú növényvédő szert jegyeztek be és dobtak piacra Európában.
Az EP valószínűleg áldását adja az év első költségvetési módosító javaslatára, amelynek értelmében plusz százmillió eurót különítenek el a menekültek Unión belüli ellátására és kétmillió eurót arra, hogy az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) belül működő Európai Terrorelhárító Központ (ECTC) új munkatársakat vegyen fel. A képviselők erről gyorsított eljárásban döntenek.
A menekültválságra fordítandó extra 100 millió euró az első része annak a 700 milliós csomagnak, amiről az Európai Bizottság még március elején döntött. A pénzt többek között élelmiszerre, sürgős egészségügyi ellátásra, sátrakra, higiéniás eszközökre vagy oktatásra lehet elkölteni.
Az idén januárban alapított és az EU-n belüli terrorizmus elleni küzdelem központjának szánt ECTC a március 22-i terrortámadás nyomán még kétmillió eurót fordíthat majd új emberek felvételére.
A menekültek ellátására szánt pénz a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF), míg az Europol megerősítésére szánt forrás a Belbiztonsági Alapból (ISF) származik, vagyis az Unión kívüli segélyprogramok forrásai ettől nem csökkennek.
A tagállamok vezessenek be moratóriumot, hogy télen egyetlen háztartás fűtését se lehessen lekapcsolni - áll egy csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalási indítványban. A képviselők szerint a rezsiköltségek lefaragása érdekében növelni kell az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan kell támogatni az alacsony jövedelmű családokat.
A Meszerics Tamás (Zöldek, Magyarország) által jegyzett, nem kötelező érvényű állásfoglalási indítvány szerint az EU egyre messzebb kerül attól a stratégiai céltól, hogy 2020-ig legalább húszmillió ember emelkedjen ki a szegénységből. A javaslat felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-ban működő minimum jövedelemre vonatkozó rendszereket abból a szempontból, képesek-e a háztartások elemi szükségleteinek biztosítására.
A szegénységi küszöb alatt élő háztartások bevételeik legnagyobb részét élelmiszerre, lakhatásra és közüzemi számlákra költik. A statisztikák szerint tavaly az Uniós állampolgárok 10 százaléka volt elmaradásban a közüzemi számlákkal, 2014-ben 12 százalékuk nem tudta elég melegre fűteni az otthonát és 16 százalék élt olyan helyen, ahol eresztett a tető és nedvesek voltak a falak.
2008 és 2013 között a szegénynek számító európaiak száma 117 millióról 122,6 millióra nőtt, az emberek 16,7 százalékát szociális támogatások kézhezvétele után is nélkülözés fenyegette, 9,6 százalék súlyosan nélkülözött.
Az EP csütörtökön szavaz arról a szabálytervezetről, amely a cégeknek jogorvoslatot biztosítana, ha kereskedelmi titkaikat ellopják vagy rosszhiszeműen használják fel. A képviselők garanciákat építettek be a tervezetbe, hogy az új szabályok ne korlátozzák az újságírók munkáját és ne rettentsék el azokat, akik közérdekűnek számító titkokat akarnak nyilvánosságra hozni. A szavazás egy 2015. decemberi, Tanáccsal kötött megállapodást szentesíthet.
A tagállamokkal folytatott tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy az új irányelv ne korlátozza a sajtó szabadságát és sokszínűségét, különösen, ami az oknyomozást és a források védelmét illeti.
A képviselők kedden szavaznak egy nem kötelező érvényű állásfoglalási indítványról, amely a január 19-i, Beata Szydło lengyel miniszterelnök és Frans Timmermans bizottsági alelnök részvételével lezajlott vitát zárja le.
Az EP januárban azután tűzte napirendjére a kérdést, hogy az Európai Bizottság január 13-án úgy döntött, hogy Lengyelország kapcsán elindítja az első fázisát a "jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetések kialakulásának megakadályozására létrehozott keret"-nek. A Velencei Bizottság március 11-én hozta nyilvánosságra álláspontját a lengyel alkotmánybírósággal kapcsolatos törvénymódosításokról.
A szomszédos régiók stabilizálása, a bővítéssel és integrációval kapcsolatos kötelezettségvállalások, a GDP-arányos nemzeti védelmi kiadások 2% felett tartása - többek között ezek szerepelnek a képviselők által az EU új globális stratégiájához nyújtott javaslatok között, amiről kedden vitáznak és később szavaznak a képviselők. Az ülésen Federica Mogherini külügyi főképviselő jelenlétében értékelik az Unió tavalyi külpolitikai lépéseit.
A külügyi főképviselő júniusban mutatja be az EU új, közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó stratégiáját.
Az EP-képviselők szerdán Johannes Hahn bővítési biztossal vitáznak arról, milyen reformeredményeket ért el tavaly Albánia és Bosznia-Hercegovina. A képviselők feltehetően arra kérik Tiranát, hogy fokozza erőfeszítéseit a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges olyan területeken, mint a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem, valamint üdvözlik majd, hogy Bosznia-Hercegovina idén benyújtotta csatlakozási kérelmét.