Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nyitóbeszédében a 30 éve történt csernobili atomkatasztrófa áldozataira és hőseire emlékezett. A négyes reaktorban bekövetkezett robbanás és nukleáris olvadás miatt óriási radioaktív felhő szennyezte be Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Közép-Európa jelentős részét. Az EP elnöke szerint a katasztrófának arra kell emlékeztetnie Európát, hogy szavatolnia kell nukleáris létesítményeinek biztonságát.

Még ma sem tudni pontosan, hányan haltak meg és betegedtek meg a sugárzás miatt és lehet, hogy sose ismerjük meg ezeket a számokat. A becslések a néhány ezres nagyságrendtől a százezresig terjednek, mondta Martin Schulz.

Az EP elnöke hősöknek nevezte azokat a fiatal férfiakat, akiket a sugárzás megállítására megfelelő védőfelszerelés és figyelmeztetés nélkül küldtek be a létesítménybe és akik végül életükkel fizettek bátorságukért.

„Csernobil romként és ma is létező problémaként a katasztrófa mementója. Az 1986-ban felhúzott átmenti betontömböt helyettesítő új védelmi szarkofág leghamarabb 2017-re készül el és lehet, hogy kétmilliárd eurónál is többe fog kerülni” - emelte ki Martin Schulz.

„A nukleáris energia felhasználásáról folyó vitán túl legalább azt kell biztosítanunk, hogy környezetünk és atomerőműveink biztonságban legyenek. Erre figyelmeztet bennünket a három évtizeddel ezelőtt bekövetkezett atomkatasztrófa” - zárta beszédét az elnök.