A mostani szabályokat a tagállami szolidaritáson alapuló menekültügyi rendszerrel kell helyettesíteni, amelynek segítségével a kérelmeket hatékonyabban lehet elbírálni, hangzott el a vitán.

Számos képviselő jóval ambiciózusabb tervezetre számított az Európai Bizottságtól annál, amit május elején terjesztett a jogalkotók elé az EU javaslattevő testülete. Többen kétségüket fejezték ki az elosztási mechanizmus működőképességével kapcsolatban. Kritikával illeték azt a javaslatot, hogy a tagállamok elkerülhetik a menedékkérők befogadását, ha a menedékkérőket fogadó országoknak pénzügyi hozzájárulást fizetnek. Mások a tagállamok önrendelkezési jogát hangsúlyozva bírálták a kötelező pénzügyi hozzájárulás tervét.

Az Európai Bizottság május 4-én mutatta be a dublini szabályokra vonatkozó reformtervezetét. Ennek értelmében az „első ország” szabály a helyén maradna, de kiegészülne egy „korrekciós áthelyezési mechanizmussal”, ami akkor lép életbe, ha az adott tagállamba „aránytalan” mennyiségű menedékkérő érkezik. Az újraelosztásból kimaradni akaró országoknak „pénzügyi szolidaritást” kell mutatniuk, amelynek összeg minden más államban helyettük feldolgozott menedékkérelem után 250 ezer euró lenne.     

Az EP áprilisi állásfoglalásában a dublini rendszer teljes átalakítását kérte, hogy a kérelmeket egy szolidaritáson alapuló és gyorsabb rendszerben lehessen elbírálni. 

Sokba kerül kiváltani egy menekültet

„Az uniós állampolgárok jogosan vetik fel a kérdést, hogy egy migránsra miért költ többet az állam, mint saját polgárára. Ha egy tagállamnak 78 millió forintba kerül egy menekült, az komoly társadalmi és szociális feszültségekhez vezet majd mind az új, mind a régi tagállamokban. Egy átlagos magyar munkavállaló negyvenéves keresetének megfelelő összegről van szó” – írta közleményben a strasbourgi Fidesz-KDNP küldöttség.

„A szolidaritás olyan értelmezése elfogadhatatlan, amely szankciókkal próbálja ezt a tagállamok részéről kikényszeríteni. Az európai szolidaritás bizottsági értelmezése egyoldalú és szűkítő megközelítés” – hangsúlyozta Gál Kinga néppárti alelnök. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja üdvözli az Európai Néppárt azon törekvését, hogy a szolidaritás szélesebb értelmezést kapjon, például a külső határok közös védelmére tett erőfeszítések is beletartozzanak.

Igazságos és helyes a pénzügyi méltányosság

„Kezdettől azon az állásponton voltam, hogy a menekültügy közös európai felelősség,  ahol a megoldásban minden tagállamnak részt kell venni – nyilatkozta a DK képviselője, Niedermüller Péter. – Éppen ezért üdvözlöm a méltányossági mechanizmus bevezetését. Nem hagyhatjuk magukra a külső határok mellett fekvő tagállamokat. Ha pedig egy tagállam nem kíván részt venni a menekültek újraelosztásában, az nagyon is igazságos és helyes, hogy anyagi értelemben kell részt vállalnia a közös megoldásban, és finanszíroznia kell annak a tagállamnak a költségeit, amelyik helyette ezt elvállalja. Ez tehát nem büntetés, hanem egy nem teljesített kötelezettség pénzügyi megváltása.”