Index Vakbarát Hírportál

Az EP a címkére tetetné, honnan jön a tej és a hús

2016. május 12., csütörtök 13:40 | hét éve frissítve

Az Európai Parlament szerint kötelezően fel kellene tüntetni, hogy melyik országból származnak a tej- és hústermékek.

A képviselők egy csütörtökön elfogadott nem kötelező érvényű állásfoglalásban újra azt kérik, hogy a tejekkel és húsokkal kapcsolatban a címkén kötelező legyen a származási országot is feltüntetni. A lépés átláthatóbbá tenné az élelmiszerellátási láncot, ami erősítené a fogyasztói bizalmat.

Az EP-képviselők szerint a tej, tej- és hústermékek valamennyi fajtájánál kötelező kéne tenni a származási ország vagy az eredet helyének feltüntetését. Arra kérik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a származási ország vagy az eredet feltüntetésének kiterjesztését más, egyetlen összetevőből álló termékekre, vagy olyanokra, amelyek egyetlen fő összetevővel rendelkeznek.

A szöveg szerint – a lóhúsbotrányra és más visszaélésekre tekintettel – az élelmiszerlánc átláthatóbbá tételéért és az európai fogyasztók jobb tájékoztatásért kötelezővé kellene tenni a feldolgozott élelmiszerekben található hús származási helyének feltüntetését is.

A képviselők felidézik, hogy

A képviselők megjegyzik, hogy a Bizottság jelentése szerint a húsok esetében a származási ország kötelező feltüntetésének költségei viszonylag alacsonyak lennének.

Arra is rámutatnak, hogy mivel az önkéntes címkézés számos különböző rendszer kialakulásához vezethet, a címkézési rendszerek ilyen összevisszasága zavaró lehet a fogyasztóknak.

Szanyi Tibor: lépjünk nagyobbat!

Az Európai Unió polgárainak egészségét kell előtérbe helyeznünk, ezt kell támogatnunk minden döntésünkben. Ez a kötelességünk, míg minden másnak másodlagos szerepet kell adnunk” – hangsúlyozta Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő.

Az álláspont kialakítása során komoly aggodalmat keltett az élelmiszeripari szereplők között, hogy néhány tanulmány szerint egy kötelező jellegű eredet-feltüntetés markáns előállítási többletköltséget okozna. A valóság ezzel szemben azonban az, hogy az árhatás csak akkor érvényesül, ha az adott alapanyag harmadik országbeli, netán kétes eredetű termékekből származik. Tehát itt annak biztosításáról van szó, hogy a fogyasztó el tudja dönteni: az EU magas minőségbiztosítási rendszerében megtermelt élelmiszert akar-e venni vagy mást választ?

Ha eddig is EU-s piacról beszerzett, vagy megfelelő minőségbiztosítással rendelkező országból származott az alapanyag, ez a hatás elenyésző. Nem tartom elfogadhatónak tehát az árhatással riogató retorikát! Sőt tovább is megyek: Mért ne terjesszük ki ezt a lehetőséget más termékekre is? Így védekezhetünk a megtévesztések, a csalások ellen, és egyben segítenénk is az EU termelőit is!” – véli a szocialista európai parlamenti képviselő.

Rovatok