Az Európai Bizottság a nemzetközi menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás gondolatára építve a többi között menekültek és gazdasági bevándorlók legális befogadásának lehetőségéről szóló partneri kapcsolatot ajánl közel-keleti és afrikai országoknak, jelentette be az Európai Bizottság kedden délután.

Befektetnének a nehéz helyzetbe került országokban

A Bizottság azt tervezi, hogy testre szabott megállapodásokat kössön bizonyos országokkal – az első körben Jordániával és Libanonnal, majd Nigerrel, Nigériával, Szenegállal, Malival és Etiópiával, Tunéziával és Líbiával – a határellenőrzések javítása, a visszaküldések gyorsítása, és a menekültek, migránsok életkörülményeinek javítása érdekében. A stratégiai partnerségi megállapodásoknak jutalmaznia kellene az együttműködő országokat és büntetni a nem kooperáló államokat.

Az európai parlamenti képviselők többsége üdvözölte az együttműködés erősítését, főleg afrikai országokkal, ahol a migráció enyhítésére a befektetések élénkítésével támogatnák a gazdasági és társadalmi fejlődést. A Frans Timmermans bizottsági alelnök és Federica Mogherini külügyi főképviselő által bemutatott „partnerségi keret harmadik országokkal” nevű javaslatról szóló vitában sok képviselő óva intett attól, hogy új török megállapodások szülessenek.

Európa befogadóképessége véges

Gál Kinga néppárti EP-képviselő a plenáris vitában elmondta: „A bizottsági javaslatok az Európára háruló terhek összességének csökkentését kellene, hogy célozzák.  Az Európai Néppárt fideszes alelnöke kiemelte: „Kétértelmű nyilatkozatokkal, bizonytalan lépésekkel ne küldjünk meghívót a jobb életre vágyó százezreknek. Ha következetesen hangsúlyozzuk, hogy így nem lehet az Unióba jönni, talán megállíthatjuk, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá váljon. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a határainkon kívül válasszuk el a valódi menekülteket a migránsoktól, és hogy visszaküldjük az illegális gazdasági migránsokat. Ugyanakkor az Uniónak kezelni kell a migrációs hullám okait is. Az Unió kül- és biztonságpolitikáját, valamint fejlesztési- és vízumpolitikáját a harmadik országok együttműködésétől kell függővé tenni”.

Az illegális migrációra adandó sürgős válaszok azonban nem összemoshatóak a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra adandó válaszokkal. A Bizottság javaslata nem veszi tekintetbe a munkanélküliség magas arányát a képzett lakosság körében, valamint azt, hogy Európa integráló képessége véges. Gál Kinga rámutatott: „Ezen problémák megoldására a tagállamoknak szuverén döntéseket kell hozniuk, s e kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörében kell, hogy maradjanak. Akárcsak a kényszerbetelepítés esetében, ezen a területen sem kerülhet semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus bevezetésre”.