Álljon elő a Bizottság a termelők tisztes megélhetése és a megfelelő árukínálat biztosítása érdekében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni javaslattal - áll egy kedden elfogadott állásfoglalásban. Az egyik cél a gyártók, szállítók és forgalmazók közötti fair és átlátható kapcsolatok előmozdítása, de a tisztességes kereskedelem csökkentené a túltermelést és élelmiszer-pocsékolást is.

„Az eddigi kezdeményezések nem voltak hatékonyak, ezért állunk elő új javaslatokkal. Az úgynevezett félelmi tényező csökkentése érdekében javítani kell a beszállítók és szuper- és hipermarketek közti kapcsolatot. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy tervezzen új eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Egyenlő jogokat kell biztosítani az élelmiszerellátási lánc minden tagjának” - mondta az állásfoglalásért felelős lengyel Edward Czesak.

Sürgősen tenni kell a jövedelem és az erőviszonyok tekintetében az élelmiszer-ellátási láncon belül fennálló egyenlőtlenségek ellen - fogadták el a képviselők a 600 igen szavazattal 48 ellenében 24 tartózkodás mellett elfogadott szövegben. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az előállítási költség alatti értékesítés, és az, hogy a nagy forgalmat bonyolító kiskereskedők veszteséggel értékesített, forgalomnövelő termékként használják az alapvető mezőgazdasági élelmiszereket – például a tejtermékeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket – veszélyt jelent az ilyen cikkek hosszú távú, fenntartható uniós termelésére.

A termelők és a kkv-k különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Gyakran kénytelenek veszteségesen értékesíteni áruikat - például nagy áruházi leértékelések alkalmával. A fogyasztók szintén rosszul járnak, hiszen ez a jelenség korlátozza a választékot, illetve új és innovatív termékekhez való hozzáférésüket, mondják a képviselők.

A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek eddig kevés eredménnyel jártak. Ennek oka a megfelelő érvényesítés hiánya, a mezőgazdasági termelők alulreprezentáltsága, az érintett felek közötti összeférhetetlenség és az olyan vitarendezési mechanizmusok, amelyek nem veszik figyelembe a beszállítók „félelmi tényezőjét” és amelyeket nem a teljes élelmiszer-ellátási láncra alkalmaznak. Uniós keretjogszabályok kellenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására és annak biztosítására, hogy a termelők és a fogyasztók is profitálnak a fair viszonyokból - teszik hozzá.

Az EP szerint a hatékony végrehajtási mechanizmusok kiegészítéseként elő kell mozdítani az ellátásilánc-kezdeményezést és más nemzeti és uniós önkéntes rendszereket, mindezt úgy, hogy a panaszokat névtelenül lehessen benyújtani, a szankcióknak visszatartó ereje legyen és a mechanizmus uniós szinten legyen összehangolva. A Parlament azt szeretné, ha a termelők és kereskedők (többek között a mezőgazdasági termelők szervezetei) részt vennének az ilyen kezdeményezésekben.