Az Európai Bizottság elkezdte kiadni a konkrét javaslatokat, amelyekről a testület elnöke a szerdai évértékelőjében beszélt. Jean-Claude Juncker többek között az uniós intézmények és az állampolgárok kapcsolatának szorosabbra fűzését tűzi ki célul.
Uniónknak a demokrácia terén komoly előrelépést kell tennie. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy az uniós szintű választások pusztán a nemzeti szintű kampányokról szólnak. Az európai demokrácia jobbat érdemel. Az európai pártoknak forrásokat kell biztosítanunk annak érdekében, hogy jobban megszervezhessék magukat.
Frans Timmermans, bizottsági első alelnöke – akit saját bevallása szerint néha a saját fia is „arctalan, számonkérhetetlen bürokrataként” köszönt – két konkrét javaslatot mutatott be péntek délelőtt. Az egyik ilyen javaslat, hogy az európai polgári kezdeményezést felhasználóbarátabbá formálják.
A 2009 óta elérhető lehetőséggel hét tagországból legalább egymillió uniós állampolgár javasolhat valamilyen uniós jogszabályt. Ezzel az eszközzel akar például a Jobbik béruniót vagy védené a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a Momentum is a külhoni magyarokat. a „Minority SafePackkel”.
Noha az elmúlt öt évben már több mint nyolcmillió uniós állampolgár támogatott ilyen formában kezdeményezéseket, a bizottságban azt gondolják, lenne hova fejlődni. Nem alaptalanul:
A polgári kezdeményezésről szóló rendeletet úgy változtatnák meg, hogy
A változtatások segíthetnek azon, hogy a próbálkozók sokszor elvéreznek az egymillió aláírás összegyűjtésén – dacára annak, hogy külön bizottsági rendszer segít nekik ebben. A másik probléma viszont az Európai Bizottság hozzáállásával van. A Minority SafePacket például csak azután vette nyilvántartásba, hogy a szervezők az Európai Bíróságon harcolták ezt ki maguknak, és ugyanígy járt egy másik kezdeményezés az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről.
Az új megközelítéssel a biztosi testület politikai szinten döntéseket hoz, és egyes esetekben engedélyezi kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételét.
A másik javaslat az európai parlamenti választások finanszírozását tenné átláthatóbbá. Az új szabályokat még a következő, 2019-es választások előtt kellene életbe léptetni, hogy kevesebb legyen a visszaélés. Az európai politikai pártok és alapítványok javasolt reformjától azt remélik, hogy be tudják zárni azokat a kiskapukat, a lehetséges visszaélések előtt.
Az európai politikai pártok rendelkezésére álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem arányos a választási eredményekkel. A mostani rendszerben a pénz 15 százaléka az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek. A bizottsági javaslat szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között úgy, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát 85 százalékról 95-re emeli.
A jelenlegi szabályok szerint bizonyos esetekben ugyanazon nemzeti pártok egyes tagjai különféle európai pártok létrehozását támogathatják, amelyek ha létre is jönnek, mindegyik jogosult lesz extra finanszírozás igénybevételére. A bizottsági remények szerint az új javaslat átláthatóbbá fogja tenni az uniós állampolgároknak az európai és a nemzeti pártok közötti kapcsolatot azáltal, hogy a nemzeti pártoknak előírja: egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai.
Ahhoz, hogy a javaslatok hatályba is lépjenek, azokat az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is el kell fogadnia.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!