A csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is az Európai Parlament (EP) elfogadott határozata értelmében, amely szerint a képviselőtestület kész elutasítani azon jelölteket az Európai Bizottság elnöki tisztségére, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a rendszer növeli az átláthatóságot, mert a bizottság elnöki posztjára jelölt személyek neve így már az európai választások előtt ismertté válik, nem pedig csak utána, ami korábban volt jellemző.

A 2014-es EP-választáson először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik saját listavezetőiket, és a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként az Európai Parlament.

Sokak szerint a rendszer fontos lépés az uniós intézményrendszer demokratikus legitimációjának erősítésében, ugyanis lehetőséget ad a választóknak arra, hogy közvetlenül befolyásolják, ki lesz az Európai Bizottság elnöke.

Az ellenzők szerint azonban az EP ezzel elveszi a tagországok jogköreit, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, akit a parlament választ meg.

A Politico azt írta, hogy Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Portugália és Szlovákia vezetői ellenzik a csúcsjelölti rendszert. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke pedig kedden arra buzdította a vonakodó uniós vezetőket, hogy álljanak a demokratikus előrelépést jelentő gyakorlat mellé. (MTI)