A képviselők elfogadták az Unió következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontjukat:

• A képviselők több forrást kérnek a fiatalokat, a kutatást, a növekedést, a munkahelyteremtést és az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató programokra.
• Megfelelő források kellenek az új kihívásokra, köztük a migrációs és védelmi kiadásokra.
• A hagyományos mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet.
• Közvetlen bevételeket adó új forrásoknak kell kiváltaniuk az Unió adófizetői finanszírozásának egy részét.

A Parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre közös álláspontjuk kialakításában.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az Unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előttünk álló fontos kihívásokra. A Parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):

• a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
• bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
• növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
• őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
• szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; és
• az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Új és egyszerűbb bevételi oldal

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen, jelentették ki a képviselők az Unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán.

Bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A Parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.

A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magában foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

A Jan Olbrycht lengyel néppárti, Isabelle Thomas francia szocialista, Gérard Deprez belga liberális és Janusz Lewandowski lengyel néppárti jelentéstevő által jegyzett, a 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el.