2009-es eredmény (összesen 22 mandátum)	2014-es jóslat (összesen 21 mandátum)
Kereszténydemokrata és Flamand (Európai Néppárt) FLAMAND	14,43% / 3 mandátum	10,7% / 2 mandátum
Flamand Liberálisok és Demokraták Pártja (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) FLAMAND	12,75% / 3 mandátum	7,7% / 2 mandátum
Szocialista Párt (Európai Szocialisták Pártja) VALLON	10,88% / 3 mandátum	12,2% / 3 mandátum
Flamand Érdek (-) FLAMAND	9,85% / 2 mandátum	6,7% / 1 mandátum
Reform Mozgalom (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) VALLON	9,74% / 2 mandátum	8,9% / 2 mandátum
Ecolo (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) VALLON	8,55% / 2 mandátum	4,3% / 1 mandátum
Szocialista Párt - Mások (Európai Szocialisták Pártja) FLAMAND	8,21% / 2 mandátum	8,3% / 2 mandátum
Új Flamand Szövetség (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND	6,13% / 1 mandátum	14,1% / 3 mandátum
Humanista Demokratikus Közép (Európai Néppárt) VALLON	4,99% / 1 mandátum	7,8% / 1 mandátum
Zöld! (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND	4,9% / 1 mandátum	8,7% / 2 mandátum
Dedecker-lista (Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége) FLAMAND	4,51% / 1 mandátum	-
Belga Munkapárt (Egységes Európai Baloldal) VALLON	-	4,4% / 1 mandátum
Keresztényszocialista Párt (Európai Néppárt) NÉMET	0,19% / 1 mandátum	0,2% / 1 mandátum

Belgiumban meglépték, amit Magyarországon nem: egy napon rendezik az európai parlamenti és a belgiumi törvényhozási választásokat. Azok után, hogy a 2010. júniusi törvényhozási választások után másfél évig nem volt kormánya Belgiumnak, különösen nagy a tétje a mostani választásnak, bár ez inkább a most külön nem részletezett törvényhozásira igaz.

Mivel Belgiumban büntetést kell fizetnie annak, aki nem szavaz, így az európai parlamenti választáson kiugróan magas részvétel várható. Miközben 2009-ben az összeurópai részvétel negatív rekordot döntve 43 százalékos volt, Belgiumban a választópolgárok 90 százaléka szavazott. Az is belga sajátosság, hogy a flamandok, a vallonok és a németek csak saját pártjaikra szavazhatnak – leszámítva a kétnyelvű Brüsszelt és az agglomerációs övezetét. Most 21 helye lesz Belgiumnak: 12 a flamandoknak, 8 a vallonoknak, egy a németeknek.

A 2010-es szövetségi választások drámai változásokhoz vezettek, mivel a fokozatos függetlenedés hívének számító Új Flamand Szövetség nyert, Bart De Wever pártelnök pedig nem akarta egy olyan ország kormányát vezetni, aminek eltüntetésén munkálkodik. Ráadásul viszonylag jól szerepelt az idegenellenes, radikálisan függetlenségpárti Flamand Érdek is. Ez a helyzet vezetett Belgium világrekordnak számító kormánynélküliségéhez, és ebből lett az a kiút, hogy végül a mérsékelt pártok a király könyörgésére összetákoltak egy hatpárti koalíciót a vallon szocialista Elio Di Rupo vezetésével.

Az előrejelzések szerint a választók honorálják De Wewernek, hogy nem vállalta a kormányalakítási megbízást: az Új Flamand Szövetség a szövetségi és az európai parlamenti választásnak is toronymagas esélyese.