| 2009-es eredmény részvétel: 53,69 % (összesen 8 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 8 mandátum) | |
| Polgári Unió (Európai Néppárt) | 24,32 % / 2 mandátum | - |
| Harmónia Központ (Lett Szocialista Párt - Egységes Európai Baloldal + Szociáldemokrata Párt - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 19,57 % / 2 mandátum | 35,6 % / 2+1 mandátum |
| Emberi Jogokért az Egységes Lettországban (Európai Szabad Szövetség) | 9,66 % / 1 mandátum | - |
| Lett Első Párt / Lett Út (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 7,49 % / 1 mandátum | - |
| Hazáért és Szabadságért (2014-ben Nemzeti Szövetség néven együtt a Mindenki Lettországért párttal, Európai Konzervatívok és Reformerek) | 7,45 % / 1 mandátum | 13,7 % / 1 mandátum |
| Új Idő | 6,66 % / 1 mandátum | - |
| Egység (Polgári Unió + Új Idő + Társaság a Társadalmi Változásért) (Európai Néppárt) | - | 23,6 % / 2 mandátum |
| Zöldek és Parasztok Szövetsége (-) | - | 16 % / 2 mandátum |
Az Európa egyik legkeményebb megszorítócsomagját bevezető Valdis Dombrovskis miniszterelnök 2013 végén mondott le teljes kormányával együtt, miután több mint 50 ember halt meg egy balesetben, melyben leszakadt egy bevásárlóközpont teteje. Januárban az addig is kormányzó koalíció alakított új kormányt Laimdota Straujuma korábbi mezőgazdasági miniszter vezetésével, kiegészülve a korrupciós ügyekkel hírbe hozott Zöldek és Parasztok Szövetségével. Lettországban a fő vízválasztó a lett és oroszajkú lakosság között húzódik, így bár a meglehetőségen egységes szavazóbázisként voksoló oroszajkúak pártja, a 2005-ben létrejött Harmónia Központ a legnagyobb a parlamentben, mivel nem rendelkezik abszolút többséggel, a 2014-ben alakult kormányból is kiszorultak.
A Szovjetunióból a rendszerváltáskor függetlenedő Lettországban a Harmónia Központ is egyértelműen kiáll az Európai Unió mellett, melytől a kisebbség emberi és állampolgári jogainak garanciáját várják. A pártok között leginkább az integráció mértékében vannak eltérések: a Zöldek és Parasztok Szövetsége visszafogná, az Egység (a jelenlegi miniszterelnök pártja) felgyorsítaná. Mivel a jelenlegi kormány az októberi választásokig marad hivatalban, az EP-választáson már az őszi megmérettetésre is próbálják pozicionálni magukat a résztvevők: a Nemzeti Szövetség az orosz fenyegetettséget hangsúlyozza, míg a Harmónia Központ mérsékelten baloldali, nem csak orosz pártként próbál majd megjelenni (szlogenjük: „Nem az oroszok Lettország problémája, hanem a szegénység”). Fontos téma még a kampányban a megszorítócsomag értékelése: A GDP nőtt, de hatására a munkanélküliség és az egyenlőtlenség is.
Az EP-választáson a Harmónia Központ biztos befutónak számít, ráadásul úgy tűnik, hogy a radikálisabb orosz párt, az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban elveszti európai parlamenti helyét, melyet eddig a népszerű Tatjana Zhdanoka töltött be. Az Egység két mandátumot szerezhet. A lettországi választás különlegessége, hogy a szavazók rangsorolhatják a jelölteket, így egy-egy párt politikusainak küzdelme kiélezettebb lehet, mint a pártok egymás közti csatározása. Csak az Egység listáján két volt külügyminiszter, egy volt miniszterelnök és még három volt miniszter indul, úgyhogy lesz kik közül válogatnia a szavazóknak, és a Krím orosz megszállása miatt a múltkorinál jóval nagyobb részvételt várnak.