| 2009-es eredmény részvétel: 90,76 % (összesen 6 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 6 mandátum) | |
| Keresztényszociális Néppárt (Európai Néppárt) | 31,36 % / 3 mandátum | 35,3 % / 3 mandátum |
| Szocialista Munkáspárt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 19,48 % / 1 mandátum | 20 % / 1 mandátum |
| Demokrata Párt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 18,66 % / 1 mandátum | 16,6 % / 1 mandátum |
| Zöldek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 16,83 % / 1 mandátum | 10 % / mandátum |
Luxemburgban eddig az EP- és országgyűlési választásokat egyszerre tartották, de mivel tavaly októberben közbejött egy időközi, idén először kap külön időpontot az európai parlamenti szavazás. A verseny hat mandátumért folyik, de az igazi kérdés az, vajon Jean-Claude Juncker volt miniszterelnök lesz-e az Európai Bizottság új elnöke, és hogy a liberális Charles Goerens vagy a zöld Claude Turmes lesz-e az új luxemburgi EU-biztos. Bár három euroszkeptikus párt is van az országban, az ADR-ben, a PID-ben és a KPL-ben az a közös, hogy elenyésző a támogatottságuk, borítékolható, hogy egyik sem jut be a parlamentbe, ahogy várhatóan a Kalózpárt sem.
A választáson mindenkinek hat szavazata van, amit akár hat különböző párt jelöltjeire is leadhat. A kilencven százalékos részvételi arány annak fényében nem is meglepő, hogy a részvétel kötelező, bár a résztvevők 10 százaléka 2009-ben érvénytelen szavazatot adott le. Az októberi országgyűlési választás után a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt, a Demokrata Párt és a Zöldek alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki posztot a DP-s Xavier Bettel vette át Junckertől, aki 1995 óta volt kormányfő. A legtöbb mandátumot egyébként újra Juncker pártja, a Keresztényszociális Néppárt szerezte (majdnem annyit, mint a Munkáspárt és a DP együttvéve), mégis a hetvenes évek óta először találták magukat ellenzékben – az EP-választáson is újra ők lesznek a befutók.
Ha megválasztják, Juncker EB-elnöksége lehetőséget adna a kereszténydemokratáknak a megújulásra – egyébként a miniszterelnök is támogatja elődje jelöltségét, elemzők szerint azért persze, mert a választók Junckert tartják a legrátermettebbnek a belpolitikában is, így legerősebb ellenfelétől szabadulhatna meg öt évre. Juncker, aki egy évtizeden át vezette a pénzügyminiszterekből álló, a közös valuta politikájának meghatározásáért felelős eurócsoportot, máig elsöprő népszerűséget tudhat magáénak, így az is elképzelhető, hogy Brüsszelből újra esélyes luxemburgi miniszterelnökjelöltként térne vissza.